800 éve "kötötték meg" az angol királyok kezét

2015. június 15. 16:29 MTI

Nyolcszáz éve, 1215. június 15-én adta ki I. (Földnélküli) János angol király a Magna Charta néven ismert oklevelet, amely biztosította az angol egyházi és világi főurak jogait és kiváltságait, s amelyet az angol alkotmányosság alapjának tekintenek.

A Magna Charta aláírása

A Plantagenet-házból származó Földnélküli János II. Henrik király legkisebb fia volt. Ragadványnevét állítólag atyjától kapta, aki születésekor már felosztotta birtokát idősebb fiai között. Más változat szerint azért nevezték így, mert országát jelképesen a pápának adta át, és csak kormányzásra vette vissza. Egy harmadik változat szerint viszont azért nyerte el ezt a névjelzőt, mert elvesztette Anglia szinte valamennyi franciaországi területét.

János 1199-ben követte bátyját, Oroszlánszívű Richárdot a trónon, de annak szentföldi keresztes hadjárata alatt, 1190 és 1194 között már megpróbálta megszerezni a hatalmat. A magyar közvélemény inkább azért ismeri, mert a Robin Hood-történetben gonosz és jellemtelen trónbitorlóként szerepel, s a róla festett kép nem áll messze a valóságtól. Megkoronázása után szeszélyes, pazarló, kegyetlen, és ami a legnagyobb baj: sikertelen királynak bizonyult. Az öröklési sorban előtte álló Artúr bátyját megölette, hűbéreseit sorozatosan megalázta, s ők elpártoltak tőle, háborúba keveredett II. Fülöp Ágost francia királlyal és elvesztette franciaországi birtokait (hadi kudarcai miatt csúfolták puhakardúnak is). A canterburyi érsek kinevezésén összekülönbözött a pápával, aki kiátkozta, s végül Jánosnak meg kellett alázkodnia. 1214-ben II. Fülöp Ágost ellenében beavatkozott a német trónviszályba, de seregei Bouvines mellett vereséget szenvedtek.

A sorozatos kudarcok nemcsak János reputációját tépázták meg, hanem az államkincstárat is kiürítették, s a szorult helyzetbe került királytól a különböző érdekcsoportok egyre nagyobb engedményeket csikartak ki. A vesztes francia háború után a bárók fellázadtak - a közvetlen kiváltó ok a pajzspénz bevezetése volt -, és az uralkodót a Magna Charta - teljes nevén Magna Charta Libertatum, Nagy Szabadságlevél - kiadására kényszerítették.

A Magna Charta nem új törvény volt, hanem I. Henrik 1100-ban kiadott szabadságlevelének megismétlése és kibővítése. Bevezetésből és 63 részből áll, tartalma szerint kilenc részre osztható. Szavatolja az egyházi rend, a nemesség, a bérlők, valamint a városok jogait és kiváltságait. Szabályozza a kereskedelmet, a vám- és pénzügyeket, a jog és az igazságszolgáltatás reformját. Rendelkezései szerint az igazságszolgáltatást senkitől nem lehet megtagadni, illetve késleltetni; szabad embert tárgyalás nélkül nem lehet elítélni; jogszerű ítélet nélkül senkit nem lehet letartóztatni, bebörtönözni, megfosztani birtokától, száműzni vagy más módon zaklatni. Nevezetes záró rendelkezése szerint egy 25 báróból álló bizottság a királyt erőszakkal is rászoríthatja a Magna Charta betartására.

A Magna Charta időben és tartalomban is közel áll a magyar Aranybullához, amelyet hét évvel később, 1222-ben adott ki II. András király. A két törvényt sokan és sokszor összehasonlították, és az is felvetődött, hogy az Aranybulla az angol joganyag átvétele. A mai vélemények szerint a két szöveg hasonlósága inkább a társadalmi viszonyok és mozgások hasonlóságából ered: mindkettő bevezetése a régi királyok által adományozott "szabadságok" megerősítéséről szól, és mindkettő végén található (bár nem egyforma terjedelmű) ellenállási záradék, amelyet a későbbiekben sokszor idéztek.

A Magna Chartát János fia, III. Henrik négy alkalommal erősítette meg, majd ugyanígy tett 1297-ben I. Edward is. A Magna Chartát az egész angolszász világban a modern szabadságjogok alapköveként tisztelik, többek között az angol jogfejlődésben mérföldkövet jelentő 1628-as Petition of Rights és az 1679-es Habeas Corpus is hivatkozott egyes pontjaira. A dokumentumnak négy eredeti példánya maradt fenn, ezek a Magna Charta kibocsátásának 800. évfordulóján rendezendő ünnepségeken egy nap erejéig együtt lesznek láthatóak a British Libraryben.

János maga nem tisztelte az általa aláírt papírt, és a pápa támogatásával vissza akarta szerezni megnyirbált hatalmát. Erre már nem volt módja, 1216. október 19-én vérhasban meghalt, s a trónon fia, III. Henrik követte.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma