33 dolláros útiköltségtérítést kapott Buzz Aldrin a holdra szállás után

Az Apollo 11 az egész világ szeme előtt 1969. július 16-án szállt fel a Kennedy Űrközpontból, fedélzetén Neil Armstrong, Edwin Aldrin Jr. és Michael Collins űrhajósokkal. A parancsnok Armstrong, a 38 éves polgári pilóta volt. Az Apollo 76 órás utazás után, július 19-én érte el a Hold pályáját. Másnap 13 óra 46 perckor a Sas (Eagle) nevű leszállóegység levált az Apollóról, amelyen egyedül Collins maradt. A Sas két órával később kezdte meg a landolást, és 16 óra 18 perckor érte el a Hold felszínét a Nyugalom Tengerének nevezett területen. Armstrong azonnal rádióüzenetet küldött a houstoni irányítóközpontba, amelynek szövege nem kevésbé híres: „A Sas leszállt” (The Eagle has landed).

22 óra 39-kor - öt órával a tervezett időpont előtt - Armstrong kinyitotta a leszállóegység ajtaját. Miközben kapaszkodott lefelé a lépcsőn, a hajótesthez rögzített kamera vette minden lépését, és közvetítette a képet több millió tévénéző számára. A történelmi lépésre - és a történelmi mondatra - 22 óra 56-kor került sor. Armstrong bal lábával a Hold szürke, poros talajára lépett, és óvatosan sétálni kezdett.

Általában ezek a pillanatok jutnak eszünkbe, ha a holdra szállásról van szó, pedig az amerikai asztronautáknak, mint közalkalmazottaknak a papírmunkával is meg kellett birkózniuk. Edwin Aldrin Jr., azaz Buzz Aldrin a napokban osztotta meg facebook oldalán az utazási dokumentumait, egyfajta menetlevelet, amellyel elszámolt az utazással kapcsolatos költségeivel. A bürokratizmus akkor is nagy úr volt, így útitervet is meg kellett adnia, ahol a Hold - mint egyik állomás - különösen furcsán hat.

Mivel a légi bázisra saját kocsiján utazott el, valóban volt saját zsebből fizetett költsége, amely 33,31 dollárra rúgott. További érdekesség, hogy a dokumentumban az is szerepel, hogy holdkőzetet, valamint egyéb pormintákat is hazavittek az űrhajósok, akiknek az élelmezését - a hivatalos papírok szerint - természetesen nem maguknak kellett állni. A NASA igencsak elkényeztette asztronautáit, akik rákkoktél, szalonna, kávé, csirkepörkölt, sonkás szendvics és sütemények közül választhattak, azonban mikor hazaérkeztek történelmi utazásukról 21 napos karantén várt rájuk, ugyanis a szakemberek féltek attól, hogy valamilyen betegséget hoztak haza.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye