A mai ember legrégebbi európai nyomára bukkantak Ausztriában
2014. szeptember 23. 09:46 MTI
Az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók a mai ember legrégebbi európai nyomára bukkantak. A leletek alapján a homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, mintegy 43 500 éve érkezett a kontinensre.
Korábban
Akkoriban a wachaui fenyőerdők helyén a jégkorszaki körülményekhez képest enyhébb éghajlat uralkodott - írták a kutatók az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányukban. Mivel a mai ember korábban bukkanhatott fel, több időn át osztozhatott a kontinensen a neandervölgyi emberrel - mondta Bence Viola, a Bécsi Egyetem Antropológiai Intézete és a lipcsei Max Planck Antropológia Intézet kutatásának résztvevője.
"Tudjuk, hogy keveredtek egymással, mivel az Afrikán kívüli mai emberek génkészletének 1,5-3 százaléka a neandervölgyiektől származik" - mondta a kutató. Az új adatok alapján erre a keveredésre legalább 3500 évük volt, mert a mostani ismeretek szerint a neandervölgyiek körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt tűntek el. Eddig egyes tudósok a mai ember európai érkezését legkorábban 41 500 évvel ezelőttre, mások alig 40 ezer évvel ezelőttre tették.
A Willendorf II nevű ásatási helyen 2006 és 2011 között a homo sapienshez köthető, jellegzetes kőszerszámok kerültek elő egy talajrétegből, melynek elemzése alapján a leletek korát 43 500 évben állapították meg. Ezen a helyen fedezték fel a világhírű, bár sokkal későbbi, körülbelül 25 ezer éves őskőkori nőszobrocskát, melyet Willendorfi Vénusznak neveztek el.
A legfeljebb egy centiméter széles, néha több centiméter hosszú kőszerszámok valószínűleg vadászfegyverek részei lehettek - mondta Philip Nigst, a Cambrigde-i Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője. A Willendorfban fellelt kőszerszámok a korai őskőkor, az úgynevezett aurignaci kultúra jellemző eszközei voltak.
A korabeli éghajlatra és a növényzetre a talaj különböző rétegeinek elemzéséből következtettek a kutatók. Egyrészt a talaj típusát és morfológiáját állapították meg, másrészt a rétegben talált csigaházak gazdáinak fajai és alfajai segítettek a klímát megismerni. Ezzel a módszerrel nagyobb pontosságot lehet elérni, mintha csak a szénizotópos kormeghatározást végeznék el.
"Így nem tudtuk meg, hogy a jégkorszak melegebb és hidegebb szakaszai közül melyikhez tartozott a leletegyüttes. Csak a kiegészítő információkkal lehetett annyira leszűkíteni az időszakot, hogy kijelenthessük: a mai ember egy melegebb időszak kezdetén telepedett itt le, amikor a vidéket tundrajellegű füves puszta borította, gyér fenyvesekkel" - mondta a régész.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Horthy
- Kulcsfontosságú szerepet játszott Hlatky Endre az 1944-es sikertelen kiugrási kísérletben
- Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
- A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
- A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
- Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
- A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
- Karrierje végére egyetlen épp csont sem maradt Buster Keaton testében tegnap
- Példamutató módon gondoskodott a falusi gyermekekről Apponyi Franciska tegnap
- Kietlen vadonból vált a filmvilág fővárosává Hollywood tegnap
- Ötven évesen lépett utoljára pályára Sir Stanley Matthews tegnap
- Sírig tartó szerelem, és pataknyi vér vetett véget a Rózsák háborújának tegnap
- 16 percig tartott Ham, az űrcsimpánz első utazása 2025.01.31.
- San Francisco lakosságát 25-szörösére növelte az aranyláz 2025.01.31.
- Mérhetetlen pusztítást okozott a Tet-offenzíva 2025.01.31.