3 ezer éves királyi harci szekeret tártak fel Kínában
2014. szeptember 4. 10:04 MTI
Háromezer éves, a Nyugati Csou (Zhou) dinasztia korából származó bronz harci szekeret tártak fel az északnyugati Senhszi (Shaanxi) tartományban, amelyet a régészek szerint az uralkodó család tagjai használhattak ünnepélyes alkalmakkor.
A harci szekér hossza majdnem 2,5 méter, szélessége pedig 1,8 méter, a kerékabroncsokat 15 centiméter vastag és 5 centiméter széles bronzcsíkból készítették az egykori mesterek. A szakértők hangoztatták, hogy nagyon ritkák a Nyugati Csou-dinasztia idejéből származó bronzabroncsok. A korábban előkerült harci szekerek vékony, mindössze egy centiméteres bronzlemezzel fedett faabroncsokkal rendelkeztek - olvasható a China Daily honlapján.
A harci szekér előtt három vagy négy ló csontvázát tárták fel, a "befogott" paripák számának megállapításához további vizsgálatok szükségesek. Az ásatásokon nagy számban kerültek elő különféle bronztárgyak is. A leletek alapján a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a gazdagon díszített harci szekeret az uralkodó családhoz tartozó személyek használhatták ünnepi alkalmakkor.
A Csou-dinasztia uralma az i.e. 11. században kezdődött és az i.e. 3. századig, a kínai császárság megalapításáig tartott. A korszak rendkívül fontos szerepet játszott a kínai történelemben, ekkor alakultak ki azok az eszmék, hagyományok, társadalmi modellek és intézmények, amelyek az ország egész későbbi történelmét meghatározták. A dinasztia uralkodásának első felében a Csou-ház hatalma kiterjedt Észak-Kína nagy részére, ám amikor i.e. 771-ben egy barbár törzs támadása során Hszianjang (Xianyang), a főváros elesett, az uralkodó áttette székhelyét a biztonságosabb kelet országrészbe. Ennek megfelelően a dinasztia uralkodásának kései szakaszát Keleti Csou-kornak is nevezik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után 15:05
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart 14:20
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került 13:20
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait 11:16
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra 09:50
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának 08:20
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap