Ősi maja városokat rejtett a mexikói dzsungel

2014. augusztus 21. 12:10

Egy szörnyeteg szájával díszített ajtó, piramistemplomok romjai, egy labdajátékokra szolgáló pálya és paloták maradványai rejtőzködtek évszázadokon át a Mexikó délkeleti részét borító őserdőben, azonban a múlt hétvégén a régészek ráleltek a mesés kincsekre, amelyek két, eddig ismeretlen maja városhoz tartoztak.


A Yucatán-félsziget szívében, a mexikói Campeche állam délkeleti részén elveszett maja városokat rejtett a nehezen áthatolható rengeteg. "A terület feltérképezésében, valamint az ősi települések lokalizálásában légi felvételek segítettek" - mondta Ivan Sprajc, a Szlovén Tudományos Akadémia kutatója, akinek a vezetésével a tavaly szintén szlovén kutatók által felfedezett hatalmas maja város, Chactun körül végzett felméréseket a régészcsapat, amikor a maradványokra bukkantak.

A jellegzetes építészeti stílusukról ismeretes Rio Bec és Chenes nevű régészeti helyszínek között elterülő városokat az i. sz. 600-1000 közötti időben lakhatták. A területen már az 1970-es években is járt kutató az amerikai Eric Von Euw személyében, aki bár dokumentált egyes épületeket, kiadatlan rajzai igen elnagyoltak. "Az általa Lagunita névre keresztelt város helyére utaló információk pontatlanok, homályosak és teljesen használhatatlanok" - tette hozzá Sprajc a Discovery Newsnak adott interjújában.

"A dzsungelben az is elég, ha 150 méterre vagy az évszázad felfedezésétől, simán elsétálsz mellette. A területen kis dombocskák vannak, ami tovább nehezíti a régészek helyzetét, sokszor fogalmunk sincs, hogy közvetlen közelünkben egy városközpont rejtőzik" - mondta a kutató. Lagunitát csak azután sikerült azonosítaniuk a szakértőknek, miután összehasonlították az újonnan felfedezett emlékeket Von Euw rajzaival.

Az újrafelfedezett településen egy igen különleges homlokzatú épületet találtak: egy nyitott állkapcsú szörnyeteg díszítette a bejáratot, amely az egyik legjobb állapotban fennmaradt kapu a késő klasszikus kori Rio Bec építészeti stílushoz tartozó emlékek közül. "A szörnyetegnek kinéző alak feltehetően a maják föld istenét ábrázolja. Ezek az ajtók általában a vizes alvilágot szimbolizálják, amely a kukorica eredetének mitologikus helye, valamint az ősök lakhelye" - magyarázta Sprajc.

A kutatók a négy nagyobb köztér körül számos palotajellegű épületet találtak, emellett előkerült egy labdajátékokra szolgáló pálya, valamint egy 20 méter magas piramistemplom is, amelynek tíz sztéléjén és három oltárán kiválóan megőrződött domborművek és hieroglifikus feliratok láthatók. Octavio Esparza Olguin mexikói kutató előzetes vizsgálatai szerint az egyik sztélé a vésetnek megfelelően 711. november 29-én készült. Sajnos a szöveg többi része, amely valószínűleg az uralkodót és a feleségét is említi, már nem látszik jól.

"A gigantikus, ugyanakkor művészien kivitelezett építészeti emlékek alapján arra következtethetünk, hogy Lagunitában egy viszonylag nagy hatalmú közösség élhetett, azonban a tőle mintegy tíz kilométerrel északabbra fekvő Chactumhoz való viszonya továbbra sem tisztázott" - mondta  Esparza Olguin.

A szlovén kutatók a régészek által még teljesen ismeretlen, Tamchen nevű (jelentése: mély kút) városban több mint 30 chultunt, vagyis "palack" formájú földalatti kamrát találtak, amelyek egykoron az esővíz összegyűjtésére készültek. Némelyikük szokatlanul mély volt, a 13 métert is meghaladta. Tamchent valószínűleg egyazon időszakban lakták, mint Lagunitát, azonban az előbbi település története jóval régebbre, a preklasszikus korig (i. e. 300- i. sz. 250) nyúlik vissza. Itt többek között egy piramistemplomot is találtak, tetején viszonylag jó állapotban megőrződött szentéllyel, oltárral és sztélével. Emellett egy fellegvár jellegű épületegyüttest is azonosítottak udvarral és a szélén álló három templommal.

"Mindkét város új kérdéseket vet fel a maja kultúra sokszínűségét illetően, ugyanis sok felfedezetlen terület van még a maja történelemben, főként a városok közti kapcsolatok terén" - mondta Sprajc.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma