4000 éves települést tárnak fel Dabas határában

2014. augusztus 12. 09:16 MTI

Négyezer éves települést tárnak fel Dabas-Kakucs közigazgatási határában a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Régészeti Intézet, a Poznani és Kieli Egyetem szakemberei, akik a hároméves ásatáson a bronzkori európai társadalmak kapcsolatrendszerét is kutatják. 


Megművelt szántóföldi parcellák a település határában

A falut a középső bronzkori Vatya-kultúra népe lakta, amelynek számos települését és temetőjét tárták már fel a Duna mentén és a Duna-Tisza közén. A legjelentősebb ismert település Százhalombatta közelében található. Ez a népesség feltételezések szerint közvetítő szerepet játszhatott a korabeli bronzkori társadalmak, Kelet és Nyugat, Észak és Dél között - hangsúlyozta Kulcsár Gabriella ásatásvezető régész, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos főmunkatársa.

Ismertetése szerint a Vatya-kultúra népének erődített települései sajátos szerkezetük miatt érdekesek. Általában két részre tagolódtak - árokkal körbevett központi magból és a hozzá csatlakozó, szintén árokkal határolt nagyobb területű, külső településrészből. A népesség vert agyagfalú lakóépületekben élt, halottaikat elhamvasztották, majd az eltávozottak földi maradványait kerámiaurnákban helyezték végső nyugalomra.

A Vatya-kultúra népe földműveléssel és állattartással foglalkozott, a csontleletek tanúsága szerint szarvasmarhát, juhokat, kecskéket tenyésztettek, de természetesen halásztak és vadásztak, attól függően, hogy milyen területen éltek - mondta.

"Jelentős volt a fémművességük, bronztárgyaikat a települések feltárása során néha edényekbe zárva, kincsként találjuk meg. Korábban azt feltételezték, hogy támadók elől rejtették el, ma már úgy gondoljuk, hogy csupán a földben tárolták, őrizték, hogy később felhasználhassák ezeket a tárgyakat, de akár áldozati ajándékok is lehettek" - magyarázta a régész.

Foglalkoztak fazekassággal is, viszonylag egyszerű, dísztelen agyagtálakat, urna jellegű tárolóedényeket készítettek, ám közvetítői szerepük kerámiatárgyaikon ötvöződő stílusjegyekben is megmutatkozik. "Valamilyen okból kevésbé díszítették tárgyaikat, mint más népek, ugyanakkor beolvasztották más vidékek díszítéseit, a dunántúli motívumokat éppúgy felhasználták, mint a Maros vidékéről származókat" - jellemezte a Vatya-kultúra népét Kulcsár Gabriella.

A hároméves nemzetközi projektet vázolva elmondta, hogy az ásatásokban az MTA BTK Régészeti Intézet mellett részt vesznek a Poznani és a Kieli Egyetem archeológusai. A feltárásokat az MTA, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a Lengyel Kutatási Alap támogatja, s az ásatáson az összes régészképzést végző hazai egyetem hallgatói is dolgoznak.

Kulcsár Gabriella elmondta, az első adatok szerint a Dabas-Kakucs közigazgatási határában lévő települést i.e. 1800 és 1600 között, körülbelül háromszáz éven át lakhatták. Tízméteres, 5-7 méter széles, alapozás nélküli lakóépületekben éltek, a házak egymás mellett sugár alakban, a központ felé irányulva helyezkedtek el.

"Reméljük, hogy az egész település szerkezetét képesek leszünk rekonstruálni. A környéken több hasonló település is van, és a projekt keretében azt is kutatjuk, hogy lakóik miként éltek egymás mellett. Mindez jó összképet adhat a régió bronzkori történelméről, a korabeli népesség kapcsolatrendszeréről" - hangsúlyozta Kulcsár Gabriella.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma