Megsüthette a galambot a neandervölgyi
2014. augusztus 12. 10:02
Sült szirti galambot is ettek a neandervölgyiek 67 ezer évvel ezelőtt, ami azt jelenti, hogy a madarak jóval korábban váltak az emberi étrend részévé, mint azt eddig gondolták - derült ki egy új kutatásból.
Korábban
Spanyol tudósok 1724 galambcsontot vizsgáltak meg, amelyek egy gibraltári barlangból kerültek elő. A csontokon a neandervölgyi fogainak és vélhetően a sütésnek a nyomait fedezték fel. Ez azt sugallja, hogy az állatokat levágták és megsütötték, így ez a legkorábbi bizonyítéka az emberi madárfogyasztásnak - írják kutatók a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban.
"Ugyanazt szerette, amit mi is: a mellét, a combját és a szárnyakat ette meg. Ehhez megvolt a tudása és megvoltak az egyéb feltételek" - fogalmazott Clive Finlayson, a Gibraltar Museum igazgatója. Finlayson szerint a kutatás újfent megerősíti azt az egyre inkább elterjedő vélekedést, hogy a neandervölgyit korábban alaposan félreismertük, ugyanis sokkal fejlettebb volt, mint amit általában gondolnak róla. Az utóbbi időben számos elméletet cáfoltak meg a neandervölgyivel kapcsolatban, így kiderült, hogy ismerte és használta a tüzet, eltemette halottait és tisztán tartotta otthonát.
A kutatás szerint miután a neandervölgyi megnyúzta a galambot, a kezével és a fogával távolította el belőle a csontokat, a zsírt és a porcokat. A csontokon csak kevés esetben találták meg a vágóeszközök nyomát, a kutatók szerint ez azért van, mert a szirti galamb húsát eszközök nélkül is könnyen el lehetett fogyasztani. Egyelőre nem ismeretes, hogyan tudták őket becserkészni, de minden bizonnyal egy jó mászó csenhette el a galambokat fészkeikből. A kutatók hangsúlyozzák: a sütésre utaló bizonyítékok nem perdöntőek, azokat egy véletlen tűzeset is okozhatta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Hét híres jóslat
- 10 tény a pápaság történetéből
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Visszautasította a bárói címet a gőzgép forradalmasítója, James Watt tegnap
- Illegális másolás miatt indították el az első számítógépes vírust tegnap
- Udvari intrikák és leszámolások vezettek a Perzsa Birodalom hanyatlásához tegnap
- Medici Katalin megelőző csapásként lemészároltatta a hugenottákat tegnap
- Golda Meir békében és háborúban tegnap
- Mit adtak nekünk a rómaiak? tegnap
- A kollektív bűnösség elve alapján telepítették ki a magyarországi németeket tegnap
- Festmény és színdarab is megörökítette a Kossuth hídat, ami az új kezdet szimbóluma lett 2025.01.18.