Már 13 ezer éve is lehetett faji háború
2014. július 17. 15:39
Egy 13 ezer éves etnikai háború nyomait vizsgálják francia és brit régészek Szudán északi részén, a Nílus keleti partján.
Francia kutatók a londoni British Museum szakértőivel együtt Szudán északi részén, a Nílus keleti partján lévő Dzsebel Szahaba-i lelőhelyen talált csontokat vizsgálják meg újra, miután nagyon sokon kőnyílhegy ütötte sérülést fedeztek fel. A kutatók úgy vélekednek, hogy a világ legrégebbi, viszonylag nagyobb méretű fegyveres konfliktusának áldozataira bukkantak a Szahara homokjában.
Az elmúlt két esztendőben a Bordeaux-i Egyetem szakemberei több tucat, nyílhegy és kovakő ütötte sérülést fedeztek fel az áldozatok csontjain. Az ősi lelőhelyet a hatvanas években Fred Wendorf amerikai archeológus is kutatta, és a mostani leletek nyomán átvizsgálták az ő 1964-ben felfedezett leletanyagát is, amelyet először elemeztek 21. századi tudományos módszerekkel.
A részletek azt sugallják, hogy a Dzsebel Szahaba-i temetőben elföldelt személyek - férfiak, nők, gyermekek - közül nagyon sokan ellenséges támadás következtében haltak meg. A leleteken végzett kutatás ráadásul azt is megmutatta, hogy a támadások időben elhúzódtak, s több hónapig, akár évekig tarthattak - éppen mint egy modern polgárháború.
A liverpooli John Moores Egyetem, az Alaszkai Egyetem és a Tulane Egyetem (New Orleans) szakembereinek ezzel egy időben végzett kutatása azt is kiderítette, hogy az áldozatok antropológiailag a modern fekete afrikaiak őseinek tekintett szubszaharai eredetű etnikumhoz tartoztak. A gyilkosok azonosítása már jóval nehezebb feladat elé állította a szakembereket - annyit azonban meg lehet állapítani, hogy egy teljesen más etnikumhoz tartoztak, s talán Észak-Afrikában, Európában vagy a levantei térségben éltek.
A két csoport - bár mindkettő a Homo sapiens fajba tartozott - tagjai külsőre különböztek egymástól, ahogy kulturális szokásaik is eltértek egymástól és más nyelvet beszélhettek. A szubszaharai népességnek jellemzően hosszú végtagjai, rövid felsőteste, előreugró állkapcsa, széles orra, míg a másik csoport tagjainak rövidebb végtagjai, hosszabb felsőteste és lapos koponyája volt. Közös jellemzőjük, hogy izmosak és erős felépítésűek voltak. "A csontvázak rendkívül jelentősek - nemcsak azért, mert egy fegyveres összecsapás megtörténtét bizonyítják, hanem mert a Dzsebel Szahaba-i lelőhely az eddigi legkorábbi ismert temető a Nílus völgyéből" - mondta el Daniel Antoine, a British Museum kurátora.
A konfliktus hátterét az adja, hogy a mai Észak-Szudán minden bizonnyal etnikai határzóna volt a fegyveres összecsapások idején. Ebben az időben komoly versenyfutás folyt az erőforrásokért, a háború kirobbanására pedig klímaváltozás idején, valószínűleg nyári időszakban került sor, mikor a vizek kiapadtak, a növényzet megritkult, a terület állatpopulációja pedig eltűnt. Ekkor a népcsoportok a Nílushoz vándoroltak, ahol - ahogy azt a Dzsebel Szahaba-i temetőben feltárt csontok is mutatják - összecsaptak egymással.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap