Mit keresett egy amerikai légylárva da Vinci hercegnőjében?

Mindezidáig a szakértők úgy vélték, hogy a főként bomló szerves anyagban élő és szaporodó Hermetia illucens, azaz a fekete katonalégy az amerikai kontinensről származott, és csupán az 1900-as évek első felében bukkant fel Európában. "A milánói hercegné maradványaiban talált bizonyítékok alapján azonban úgy gondoljuk, hogy már évszázadokkal korábban is megtalálható volt az öreg kontinensen" - mondta Gino Fornaciari, a Pisai Egyetem munkatársa. "Egy légylárvát találtunk Aragóniai Izabella, Milánó hercegnéjének szarkofágjában, azonban a Mona Lisa modelljének vélt asszony már 1524-ben elhunyt, a rovart pedig csak 1926-ban írták le először Európában" - tette hozzá a kutató.

II. Alfonz nápolyi király leánya, Izabella első unokatestvéréhez, Gian Galeazzo Sforzához, Milánó hercegéhez ment feleségül 1489-ben. Leonardo da Vinci 1482-től dolgozott a milánói udvar művészeként, így sokak szerint ez is alátámasztja, hogy a hercegné és nem Lisa Gherardini del Giocondo volt a híres modell.

Izabella férje sohasem került trónra, ugyanis unokatestvére, Ludovico bezárta őket a paviai kastélybörtönbe. A házasságára állandóan panaszkodó Izabella addig maradt a négy fal között, amíg férje meg nem halt. Erre nem kellett sokat várnia, Sforza 25 éves korában tragikus hirtelenséggel elhalálozott - valószínűleg megmérgezték. Izabella szabadulása után hazament Nápolyba, ahol 54 éves korában érte a vég, amit a szifiliszre szedett, higany alapú gyógyszere valószínűleg nagy mértékben elősegített.

A maradványokat exhumáló Fornaciari elmondta, Izabella fogait fekete patina fedte, a sötét szín pedig valószínűleg a higany miatt alakulhatott ki. A koporsóban a maradványok között, közel a koponyához két légylárvát azonosítottak a kutatók, akik úgy vélik, fekete katonalégy lárváira bukkantak. 

"Nagyon valószínűtlen, hogy a légy több évszázaddal a hercegnő halála után költözött volna be a maradványokba" - mondta Fornaciari, aki Giovanni Benelli pisai entomológussal is konzultált. Az igaz, hogy a koporsót korábban már kinyitották a sírrablók, azonban addigra már csupán a néhai hercegnő puszta csontváza volt ott, így akkor már nem kerülhetett bele a rovar.

A felfedezés új kérdéseket vet fel a légy eredetét illetően. A kutatók szerint három lehetséges forgatókönyv létezhet: elképzelhető, hogy a rovar az eurázsiai kontinensen is élhetett, azonban csak 1926-ban fedezték fel, egy másik elmélet szerint a légy csupán a fekete katonalégy egyik rokona. A legvalószínűbb hipotézis az lehet, hogy a légy lárvái egy, az Újvilágból a nápolyi kikötőbe tartó spanyol gályán utazhattak egy döglött patkányban, esetleg valamely romlott élelmiszerben, ahonnan valamilyen úton-módon az elhunytba költözhettek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
• Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
• Súlyosan károsította a kilélegzett szén-dioxid és a mesterséges világítás a lascaux-i barlangrajzokat
• Ragadozó állatok által elejtett prédák maradványaival táplálkozhatott Samu
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán