Leonardo készíthette a világ első műkoponyáját
2014. június 13. 08:58
Kutatók úgy vélik, azonosították Leonardo da Vinci "bánatkövét" - egy hátborzongató, miniatűr, anatómiailag rendkívül részletes koponyát.
Korábban
A koponyára - amelynek hiányzik az alsó állkapcsa - egy német házaspár bukkant még 1987-ben egy antiküzletben. "Ez egy kisméretű, naturalista módon ábrázolt, deformált koponya, amely egy 50 évesnél idősebb férfié és részben üreges kőből készült" - írja Stefaan Missinne belga kutató a Wiener Medizinische Wochensschrift nevű orvosi lap hasábjain.
Missinne az apró, alig 5 centiméteres koponya modell részletességét emelte ki, valamint egy fontos jellemzőre hívta fel a figyelmet. "A szemüregen keresztül eljutunk a koponya belsejéig, amelybe ily módon betekinthetünk: ez anatómiailag abnormális jelenség" - így a kutató.
Roger Saban francia anatómus rámutatott, hogy a Leonardónak tulajdonított koponya számos egyezést mutat az angliai Windsor-kastélyban található Királyi Gyűjteményben őrzött RL 19057 nevű rajzzal, amely egy szintén deformált, hiányos koponyát ábrázol. Bár nagyon részletesek, mind a koponya, mind a rajz ugyanazokat az anatómiai pontatlanságot viseli magán.
A kémiai vizsgálatok során megállapították, hogy a koponya kvarc és gipsz elegyéből készült. Ezt a keveréket - amit Leonardo mistioninak nevezett - 1503 és 1509 között fedezte fel a reneszánsz mester. A kutatók nem ismernek olyat, aki Leonardón kívül ezzel az anyaggal kísérletezett volna. A lelet mérete is árulkodó, s illik a reneszánsz korban használt firenzei mértékegységhez.
Leonardo egyik növendéke, Gian Giacomo Caprotti da Oreno (ismertebb nevén Andrea Salai) szintén feljegyezte, hogy a reneszánsz géniusznak volt egy koponya modellje, amelynek mistioni az anyaga. A koponya 1508-ban készült, ekkor a művész 56 éves volt; Missine úgy véli, az idősödő, sokszor melankolikus Leonardo számára ez egyfajta "bánatkő" lehetett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap