Szennyezett vizet ittak az ókori rómaiak

A rómaiak vízimádók voltak, a birodalom városaiban ezrével építették a szökőkutakat, a fürdőket és az utcai kutakat - nem csoda, hogy a milliós lakosságú birodalmi központban alig voltak járványok. A római mérnökök, hogy biztosítsák az igényeket, szabványosított ólomcsöveket fektettek le, s magas akvaduktokat, más néven csatornahidakat (latinul aquaeductus vagy aquaduct) építettek, amelyeken megfelelő nyomást garantálták ahhoz, hogy célba juttassák a vizet.

Csakhogy a csatornahidakon érkező víz ólomtartalma rendkívül magas volt - állapították meg francia szakemberek. A Francis Albarède (Claude Bernard Egyetem) vezette kutatócsapat ugyanakkor kiemelte: bár az ivóvíz szennyezettsége aggodalomra adott okot, komoly egészségügyi problémát nem jelentett, s a bűnözési ráta sem ugrott meg általa. A kutatók az után jutottak a fenti következtetésre, hogy kőzetmintákat vettek a portusi kikötőből és a Tiberist (Tevere) a kikötővel összekötő csatornából.

A Tiberis kőzetmintáin végzett vizsgálatok meglepő eredményre jutottak: mint kiderült, a folyóban kétféle víz keveredett egymással. Az első természetes folyóvíz volt, amelynek ólomizotópjai az Appenninekből és a Rómától 20 kilométerre délkeletre levő Colli Albani vulkanikus kőzetéből származtak. A másik egy sokkal tisztább ivóvíz, amit a folyóba eresztettek; ebben olyan ólomizotópot mutattak ki, amely nem ismert Olaszország területéről. A szakemberek szerint az ólmot vélhetően máshol bányászták, talán a németországi Eifelnél vagy az angliai Pennine-hegységben.

A kőzetmintákon végzett vizsgálatok szerint a római csapvíz ólomszintje változó volt, 14-105-ször nagyobb a forrásvízénél - olvasható a szakembereknek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmányában.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”