Pompejinél kétszer nagyobb város állt Róma tengerpartján
2014. április 17. 14:20 MTI
Rendkívüli régészeti felfedezés helyszíne lett Ostia Antica egykori ókori városa, amelyről kiderült, hogy az eddig ismert területénél legalább kétszer nagyobb volt.
Korábban
Az időszámításunk előtti 4. században katonai őrhelyként alapított, majd a császárkorban Róma kereskedelmi kikötőjévé fejlődő Ostia Antica egykori lakott területéből eddig mintegy 55 ezer négyzetméternyi volt ismert.
Az ókori város azonban ennél legalább 77 ezer négyzetméternyivel nagyobb volt. A felfedezést az Ostia Antica romjait több mint tíz éve ásó olasz-brit régészcsoport hozta nyilvánosságra. A római régészeti felügyelőség, a southamptoni és a cambridge-i egyetem régészei megtalálták Ostia Antica egykori városfalait, újabb kereskedelmi raktárait és eddig ismeretlen útjait is.
"Ostia Antica határai nem ott húzódtak, ahol idáig feltételeztük. A városnak nem a Tiberis-folyó húzott természetes határt, Ostia városfalai a folyón túl emelkedtek, tehát a Tiberis ugyanúgy kettészelte Ostiát, ahogyan Róma városát" - hangoztatta Mariarosaria Barbera, a római régészeti felügyelőség vezetője a csütörtöki olasz napilapoknak.
A számítások szerint Ostia Antica összesen 125 hektárnyi volt, kétszer akkora, mint a 66 hektáron elterülő Pompeji. Az ókori város eddig ismeretlen részeit mágneses mérésekkel (magnetometria) fedezték fel. A romok egy részét ugyanis a később ráemelt épületek és termőföldek borítják, ezért nem tudnak mindent felszínre hozni.
Ostia kiterjedt területe a régészek szerint azt bizonyítja, hogy a Rómával majdnem szomszédos városnak kiemelt szerepe volt a birodalom kereskedelmi forgalmában. Nem véletlen, hogy Traianus császár 110-112 között nagy kikötőt építtetett Ostia tengerpartján, amelyet már szintén feltártak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Új műtárgyak és környékbeli kuriózumok tekinthetőek meg Füleken 13:20
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap