A rómaiak találták fel a Facebookot is
2013. november 12. 08:28
A falakra pingált graffitikkel az ókori rómaiak kvázi-közösségi hálózatot hoztak létre, ahol a politikai jellegű üzengetés mellett a szexuális élet kiteregetésére is sor kerülhetett - olvasható egy új könyvben.
Korábban
A graffitik igen elterjedtek voltak az ókorban. Pompeji falait rengeteg ilyen szöveg borította, köztük reklámok, versek, pajzán rajzok és politikai feliratok. A pompeji politikusok például a városfalakat használták a választókkal való kapcsolattartásra és ezen a felületen juttatták el politikai üzeneteiket, amitől szimpátiájuk és a rájuk adott szavazatok növelését remélték.
Ez a fajta kommunikációs csatorna persze nem csak egyirányú lehetett: a falakon élhették ki magukat az egyszerű római polgárok is, világgá kürtölve örömüket, vagy éppen bánatukat, mintegy közösségi hálózatot létrehozva. Writing on the Wall: Social Media - The First 2,000 Years című könyvében Tom Standage arról értekezik, hogy a ma ismert közösségi hálózatok előfutárát lényegében a rómaiak hozták létre jó kétezer évvel ezelőtt, a mai felhasználók pedig ókori „társaik” örökösei. Szerinte ha az olyan történelmi személyek, mint Thomas Paine vagy Luther Márton ma élne, ugyanúgy ezen csatornákat használnák üzeneteik célba juttatásához.
Definíciója szerint a közösségi média egy olyan környezet, ahol az információátadás egyes személyek között társadalmi kapcsolatokon keresztül zajlik, abból a célból, hogy egy közösségen belül párbeszédet hozzanak létre. Ez igaz a történelmi korok emberére is, minekután – a tömegmédia és a nyomtatott lapok megjelenéséig – évszázadokon át hasonló formában, „megosztott” formában történt az információcsere.
A rómaiak már a Forum falain is így üzengettek egymásnak: például graffitin fejtették ki véleményüket egy-egy szállóról, vagy éppen itt adtak hangot politikai elköteleződésüknek, de szexuális hódításukról is falakra vésett szövegeken keresztül hencegtek. Példák a későbbi korokból is jócskán előfordulnak, Sir John Harington, a vécé 16. században élt feltalálója epigrammákban kommunikált a világ dolgairól, Luther pedig – már ha hihetünk a történelmi legendának – a személyközi, "decentralizált" kommunikáció formáját valósította meg azzal, hogy kiaggatta 95 pontból álló tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés 15:05
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak 12:30
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer 10:35
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap