A Nobel-díj sötét oldala

A halál kereskedője

Az eszköz forradalmasította a bányászatot, ezenkívül a vasútépítkezések alkalmával is hasznosnak bizonyult a megszelídített robbanóanyag, amelynek segítségével játszi könnyedséggel lehetett alakítani a földfelszínt. Nobel végül 355 szabadalmat nyújtott be találmányával kapcsolatban, amely révén hihetetlenül gazdaggá lett.

Mint minden pusztító anyag, a dinamit sem csupán békés, építő céllal került felhasználásra, ugyanis a hadsereg is gyorsan rájött az előnyeire, s az 1898-as spanyol-amerikai háború idején már a bevetésére is sor került. Nobel szerette magát a pacifista jelzővel illetni, azonban az nem ismert, hogy találmányának katonai felhasználását jóváhagyta-e vagy sem.

Hogy valójában mit is gondolnak róla az emberek, arra 1888-ban fivére, Ludvig halálakor eszmélt rá. Egy újságírói hibának köszönhetően a sajtótermékek nekrológjaiban a saját nevét olvashatta. A zsurnaliszták nem rejtették véka alá ellenszenvüket a „halál elhunyt kereskedőjével” kapcsolatban, aki mesés vagyonát milliók halálából szerezte.

Nobelt állítólag megdöbbentette az, amit olvasott, s ehhez a sokkhoz lehet köze annak, hogy elhatározta, tesz valamit azért, hogy javítson a megítélésén. Egy évvel halála (1896) előtt megalkotott végrendeletében létrehozta a róla elnevezett díjat, amely olyan kutatók pénzügyi jutalmazására szolgál, akik nagyon alkottak a tudomány területén vagy a béke előmozdításában segédkeztek.

1. Orosz földön
2. A halál kereskedője

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
• Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
• Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
• Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
• Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve