A nulladik zsidótörvény
2013. szeptember 29. 20:56 Csernus Szilveszter
Korábban
A zsidómentes szemeszter: 1919/1920
A numerus clausus törvény egy rendkívül heves antiszemita közhangulatban született. Meglepően hangzik, de a törvényt követően vált biztonságosabbá a zsidó hallgatók jelenléte az egyetemeken. A hallgatói arányszámot tekintve a zsidó egyetemisták két világháború közötti mélypontjukat a numerus clausus előtti 1919/1920-as tanévben érték el.
A Tanácsköztársaság bukása után a nacionalista egyetemi hallgatók szervezetekbe, bajtársi szövetségekbe tömörültek, amelyek mellett a kormány által támogatott egyetemi zászlóaljakat is létrehoztak (ezek kulcsszerepet játszottak IV. Károly második visszatérésének megakadályozásában 1921-ben). A Károlyi Mihály, majd Kun Béla vezette forradalmakat amúgy is „zsidó mesterkedésnek” tartó szélsőséges vélekedés a bűnbakot a zsidó értelmiségben találta meg, antiszemitává téve a légkört. Ennek lett a következménye 1919. őszétől a két úgynevezett „zsidómentes szemeszter”.
A tanév folyamán az említett szervezetek az egyetemeken és főiskolákon karonként „igazolóbizottságokat” állítottak föl, amelyek az épületbe igyekvő hallgatókat magyarságuk és nemzethűségük szerint szűrték. Ez a zsidó és baloldali fiatalok ellen irányult, és nem egyszer odaáig fajult, hogy a zsidó hallgatókat kiverték az egyetemről. A román megszállás alatt a kormánynak nem volt elég ereje ez ellen fellépni, később a rendőrség pedig egyszerűen nem merte letartóztatni egy másik karhatalom tagjait.
Az antiszemita utcai és egyetemi tüntetések, atrocitások döntő szerepet játszottak abban, hogy az eredetileg nem zsidóellenes numerus clausus antiszemita élet kapott. Ez a spontán „hallgatóválogatás” került intézményes keretek közé a törvénnyel. Ez azt jelentette, hogy egy-egy kar oktatói közös ülésen határoztak a jelentkezők felvételéről – természetesen a numerus clausus alapján. Szintén ezek a felvételi bizottságok határoztak arról, hogy a kikeresztelkedett zsidókat milyen nemzetiségűnek tekintik. Itt általában a kikeresztelkedés okát vizsgálták, és az is lehetett kizáró ok, ha a már keresztényként világra jött felvételiző szülei vagy nagyszülei voltak csak kikeresztelkedettek. A szokás egyetemenként változott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap