Hogyan lett „áruló” Görgey?
2013. szeptember 12. 12:35 Csernus Szilveszter
Múlthamisítás a jövőért
A vidini levél állításai kimerítik a történelemhamisítás fogalmát. Hiszen Kossuth a fentebb idézett augusztus 11-i lemondó nyilatkozatban már beismerte, hogy a katonai fölény ellen a temesvári vereség után nem volt remény. A Kossuth által említett feltételeket lehetetlen volt már bárkinek is kierőszakolnia. Haynau és az orosz tábornokok a kiszolgáltatott helyzetet kihasználva csak a megadásról voltak hajlandóak tárgyalni.
Az 1849-es temesvári csata
Kossuth múlthamisítására a vidini levél második fele ad némi magyarázatot. A volt kormányzó-elnök itt a nyugati hatalmaknak üzenve leírta, hogy miért van szükség a magyar ügy támogatására. A Habsburg Birodalmat korszakokon át kulcsfontosságú hatalmi tényezőnek tekintették az orosz és porosz terjeszkedés útjában, amit Kossuth is belátott, de állítása szerint most bebizonyosodott, hogy Ausztria már nem elég erős, hiszen most is csak az orosz medve tudta az összeomlástól megmenteni, aminek egy súlyos következménye szerinte mindenképpen van: az, hogy Ausztria orosz szatellit-állam lett. Bár a birodalmat valóban az orosz seregek mentették meg, és ez lekötelezte Ausztriát, de orosz „csatlós” államról persze szó sem volt a későbbiekben. Bár ezt akkor még senki sem tudhatta.
Mindennek három lehetséges következménye kell hogy legyen. Álljon a gyenge Ausztria helyett egy törökkel szövetséges erős, független Magyar- és Lengyelország, ami képes útját állni az orosz terjeszkedésnek. Ha ez nem lehetséges, akkor ezt a szerepet egy osztrák-magyar szövetség tölthetné be, ahol a két független országot kölcsönös segítségnyújtási egyezmény kötné össze, Ausztriát pedig államadóssága egy részének magyar átvállalása erősíthetné. Ebben az esetben a magyar trónra a brit királyi család egyik tagja kerülne Kossuth terve szerint. Harmadik lehetőségként Kossuth legalább a magyar alkotmányosság visszaállításáról akarta meggyőzni az angolokat és franciákat, mert az orosz befolyásnak semmi sem szabna gátat, ha egyedül a császár marad a hatalmi centrum. A vidini levél így akarta meggyőzni a nyugati hatalmakat, hogy érdemes a magyar ügy mögé állniuk.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát 20:20
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye 17:05
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál 14:20
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra 13:20
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja 11:20
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót 09:50
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough 09:05
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését tegnap