Elismerte a CIA az iráni puccsban való szerepét

2013. augusztus 23. 08:44

Csak most, hatvan évvel az események után ismerte el hivatalosan az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), hogy kulcsszerepet vállalt a Mohamed Moszadeg iráni miniszterelnök elmozdításával járó 1953-as puccsban - olvasható egy titkosítás alól feloldott dokumentumban.


Moszadek (j) 1953 augusztusában

„A katonai puccsot(…) az amerikai külpolitika részeként a CIA hajtotta végre” – olvasható az egyik dokumentumban, amelyet több más iratanyaggal együtt a Nemzetbiztonsági Archívum tett nyilvánossá az 1953-as iráni puccs 60. évfordulója alkalmából. Bár korábban többen is – köztük Madeleine Albright volt külügyminiszter 2000-ben és Barack Obama elnök elhíresült 2009-es kairói beszédében – nyíltan utaltak az amerikai titkosszolgálat szerepére Mohamed Moszadeg iráni miniszterelnök megbuktatásában, ez volt az első alkalom, hogy ezt maga az amerikai hírszerzés is elismerte.

A hírszerzés történetének legnagyobb sikere Moszadeg elmozdítása volt. Moszadeg 1951-ben, demokratikus választással került Irán élére, de miután államosította a brit befolyás alatt álló Angol-Perzsa Olajtársaságot (ebből született később a BP), kegyvesztett lett az iráni olajnak a háború utáni újjáépítésben komoly szerepet szánó Washington és London számára.

A brit titkosszolgálat, az MI6 nem érezte magát elég erősnek az akcióhoz, ezért kérte a CIA segítségét. A dokumentumok tanúsága szerint a britek és az amerikaiak is azon aggódtak, hogy Teherán a szovjetek befolyása alá kerül, London pedig lemondhat az addig ellenőrzése alatt tartott iráni olajról. Moszadeg hatalmának megdöntése után ugyan több évtizedre egy Amerika-barát uralkodó, Mohammad Reza Pahlavi került Irán élére, de az Ajax-hadművelet következtében soha nem látott magasságokba csapott a beavatkozó hatalom iránti gyűlölet hulláma.

A sikeren felbuzdulva az amerikai vezetés egyre nagyobb arányban nyúlt a titkos hadműveletek eszközéhez. 1954-ben Guatemalában a CIA megdöntötte a demokratikusan megválasztott Jacobo Arbenz kommunista elnököt, megindultak a tibeti és koreai antikommunista csoportok szervezése, 1963-ban sikeres puccsot hajtott végre Abd al-Karim Kaszim iraki kormánya ellen, egy évvel később Brazíliában João Goulart, 1966-ban pedig Ghánában Kwame Nkrumah hatalmát döntötték meg.

A dokumentumok titkosságát a George Washington Egyetemen levő Nemzetbiztonsági Archívum oldotta fel a Freedom of Information Act-ot, azaz az információs szabadságról szóló amerikai törvényt kihasználva. A közzétett dokumentumok bepillantást engednek a CIA működésébe, így az is kiderült, hogyan szervezték meg az utcai tüntetéseket és a Moszadeg-ellenes kampányt az amerikai és az iráni médiában.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma