Megoldották az ír burgonyavész rejtélyét
2013. május 24. 15:48
Az ír burgonyavész az 1840-es években körülbelül egymillió ember halálát okozta a Brit Birodalomhoz tartozó Írországban. Egy legújabb tanulmány szerint kutatók azonosították a mára már kihalt kórokozót, amelynek a HERB-1 nevet adták, továbbá az is kiderült, honnan származott a gombafajta.
Korábban
Az 1845 és 1852 között a burgonyát elpusztító, a gombafélék családjába tartozó kórokozót Phytophthora infestans néven ismeri a tudományos világ, azonban a több mint egymillió ír halálát okozó, s csupán „a nagy éhínség” (Great Famine) néven emlegetett katasztrófa okának számító organizmus pontos törzsét mindezidáig nem sikerült megállapítani.
Korábban úgy gondolták, a US-1 nevű törzs egy tagja lehetett a kérdéses gomba, azonban egy molekuláris biológusokból álló nemzetközi csapat szerint egy másik törzsbe tartozhatott az igazi bűnös. „Végre felfedeztük a pusztító kór okát” – jelentette be diadalittasan Hernán Burbano, a németországi Max Planck Intézet kutatója egy nyilatkozatában. A korábbi tévedés azért következhetett be, mivel a két kórokozótörzs az európai járvány előtt csupán egy évvel vált ketté – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.
Egy 1846-ban gyűjtött burgonyalevél Írországból
A kutatók 11 darab, 150 évvel ezelőtt letépett burgonyalevelet gyűjtöttek össze a helyszínről, továbbá Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, valamint Európa egyéb szegleteiből, amelyek segítségével alig néhány hét alatt sikerült a Phytophthora infestans, valamint befogadó, vagyis már megfertőződött burgonyanövény genomját felállítani. A dekódolt genomot a növény mai egyedeivel hasonlították össze, amivel nyomon tudták követni a kórokozó evolúcióját.
A tanulmány szerint a HERB-1 eredetileg a mexikói Toluca-völgyből származott. Amikor az európaiak a 16. században az Újvilágba érkeztek, a kórokozó genetikai sokféleséggel került szembe, s a 19. század elejére alakulhatott ki pusztító formája, amit maguk a mexikóiak hurcolhattak be Európa nyugati szélébe, s amely elrothasztotta az ír népesség legfontosabb táplálékát és takarmánynövényét. A 20. század elején aztán új burgonyafaj terjedt el a kontinensen, amely már jobban ellenállt a penészesedésnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- Imre herceg sírjánál már az elhunyta után számos csoda történt 20:20
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen 19:35
- Bővelkedett szokatlan választásokban az amerikai történelem 19:05
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton 18:05
- Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet 14:20
- Lőporoshordóival könnyedén a levegőbe repíthette volna a Westminster-palotát Guy Fawkes 09:50
- Máig megoldatlan a Mary Celeste kísértethajó rejtélye 08:20
- Az utolsó inka uralkodó nevét vette fel a perui szabadságharcos, Túpac Amaru tegnap