Befejezhetik a maja írás dekódolását

2013. május 23. 14:39

Az internet, egészen pontosan egy blog segítségével fejezhetik be a maják írásának megfejtését a kutatók.


A kutatók évszázadokon át vajmi keveset tudtak a maják írásáról, mígnem a 19. században és a 20. század elején megfejtették a számok (meglehetősen egyszerűen olvasható) rendszerét, valamint a csillagászati szövegek és a naptárrendszer egyes részeit. A maja írás először az ötvenes-hatvanas években fedte fel titkait, "dekódolása" pedig a hetvenes években gyorsult fel, de továbbra is sok megfejtésre váró részletet rejtenek a dzsungel mélyén fekvő romok feliratai.

Egy texasi régész, a maja írás világszerte elismert kutatója, David Stuart öt évvel ezelőtt döntött úgy, hogy elindítja Maya Decipherment blogját, ahova szakmabeliek és amatőrök egyaránt tölthetnek fel új, illetve régi maja feliratokat, pontosíthatják az eddig ismert fordításokat és vitatkozhatnak a nyelv bonyolultságáról. A munka előreláthatólag évekig fog tartani, de az internet adta előnyöket látva a tempó sokkal gyorsabb, mint azt remélni lehetett.

A múlt hónapban Stuart közzétette az egyik guatemalai felfedezés eredményét, amely azt sugallja, hogy a maja civilizáció nem az olmékból alakult ki, hanem azzal párhuzamosan fejlődött. Egy másik bejegyzés arról szólt, hogy az egyes szám harmadik személyre utaló fonetikus ’yo’ szótag egy szövegben a levelet jelentő ’yop’ szóra utalhatott. A harmadik, viszonylag friss hír a calakmuli Yuknoom Yich’aak K’ahk király 696-os látogatásának feliratát elemezte, amelyből kiderült, hogy az uralkodó mégsem hunyt el a tikali királyság ellen vívott csatában.

Amikor a spanyolok megérkeztek Közép-Amerikába az 1500-as években, mindent megtettek annak érdekében, hogy bezúzzák a pogánynak tartott írásokat. A spanyolok ámokfutását nagyon kevés írás élte túl; a ránk maradt négy maja kódex (Drezdai kódex - Codex Dreasdensis, Madridi kódex - Codex Tro-Cortesianus, Párizsi kódex - Codex Peresiensis, és a Grolier-kódex) megtalálásuk, illetve őrzési helyükről kapták a nevüket.

A kódexek megfejtésében nagy szerepet játszott a 16. században élt spanyol püspök, Diego de Landa, aki arra kérte a maja nyelvet ismerő írnokokat, hogy fordítsák le a spanyol ábécé betűit a maják hieroglifáira – így sikerült megfejteniük a maja naptár harmadik elemét, a világvége-jóslatok során gyakran emlegetett hosszú számítás elnevezésű időszámítási rendszert is.

Az ezen szövegekben körvonalazódó békeszerető, főleg tudományokkal és vallással foglalkozó nép képének mítoszát a huszadik század második felében cáfolták meg. Jurij Knorozov szovjet nyelvész ismerte fel, hogy Diego de Landa „ábécéje” nem betűjeleket, hanem szótagjeleket tartalmaz. Knorozov és követői továbbfejlesztették ezen módszereket és az 1980-as évekre bebizonyosodott, hogy szinte minden jelentős maja szöveg megfejthető – ebben reménykednek Stuarték is.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma