Kriston-Simon Szilvia

Eger halhatatlan csillagai - Ajándék DVD

"Kedves elvtársak, imához!" - Ki tudja, hányszor hangzott el a paradox vezényszó 45 évvel ezelőtt, 1968 nyarán, minden idők egyik legmonumentálisabb magyar filmje, az Egri csillagok forgatásán, mire a Magyar Néphadsereg több ezer kiskatonája Allah büszke seregévé formálódott. A páratlan szereplőgárda mellett több ezer statiszta részvételével készült alkotás létrejöttének nyomába eredve soha nem hallott kulisszatitkoknak lehetünk tanúi, amelyeket bővebben magazinunk nyári számának DVD-mellékletéből ismerhetnek meg.

„Véletlenül pont rossz helyen voltam akkor, és én is bekerültem egy halottbúcsúztatásra a vártemplomba. Ez azt jelentette, hogy lefektettek bennünket a padlóra, letakartak valamilyen lepedővel. Tomanek Nándor volt a vár papja, és ő mondta felettünk a búcsúztatót. Beleszőtt ebbe a szövegbe egy olyan részt, ami akkor éppen a Szovjetunióra vonatkozott, hogy »száll a te országod idegen népekre«. Ez volt a vége, hát mi a lepedő alatt sajnos forogtunk a nevetéstől. Nem is tudom, hányszor kellett megismételni ezt az egyszerű jelenetet” – meséli az egyik statiszta-kiskatona. A mára méltóságos nagypapakorba lépett egykori közreműködők 45 év után is büszkén keresik magukat vissza a film kockáin, hogy visszaemlékezve újra átéljék a felejthetetlen forgatás pillanatait. Ám nemcsak emiatt lett kitörölhetetlen emlék számukra a különleges katonaszerep, hanem azért is, mert szinte testközelbe kerülhettek Magyarország akkori leghíresebb színészeivel. És persze színésznőivel. „Pécsi Ildikó fiatal és gyönyörű színésznő volt, és hát mondanom sem kell, hogy lógtunk a lehetőségen, ahol lehetett, hogy őt láthassuk.”

Miközben a rendező és asszisztensei ezer és ezer janicsár-statiszta tekintetét próbálták Pécsi Ildikóról az egri díszletvár felé fordítani, a várvédő kiskatonák és a főbb szereplők kardot forgattak és közelharcot vívtak, hogy a kamerák előtt minél hitelesebben valósítsák meg a küzdelmet. Benkő Péter – aki öttusázó múltjának köszönhetően a vívójelenetek mestere volt – a jó modorról sem feledkezett meg forgatás közben: „Be kellett vágtatnom egy lóval a kapitány, Sinkovits elé a filmben. Leugrottam a lóról, és ott állt előttem egy statiszta gyerek, majdnem belebotlottam. Hirtelen azt találtam mondani - a berendezett statisztéria, a ruhák, a háttér, a színészkollegák előtt -, hogy »bocs«. Na, hát Várkonyi majd’ megőrült: „ne hülyéskedj már! Hogy mondhatod, hogy »BOCS« egy történelmi filmben?!”

Nem mindenki bánt azonban ilyen kesztyűs kézzel szereplőtársaival. A 40 fokos hőségben Ferdinandy Géza világbajnok öttusa- és vívóedző szárnyai alatt cseperedő harcosok olyannyira belejöttek a kardozásba és verekedésbe, hogy az szinte életformájukká vált: „Nagyon jól éreztük magunkat. Folyamatosan egymást cikiztük. Emlékszem, a Polgár Géza – aki a Bolyki-bástyát védte – mindenáron verekedni akart. Ez a Várkonyit nagyon izgatta, és azt mondta: hát csináljatok valamit. Beküldött egy szabad operatőrt, hogy forgasson bele a bunyóba, hátha lesz benne annyi, hogy a filmbe kerüljön” – meséli Koncz Gábor. És miközben a hős várvédők a harci jeleneteket gyakorolták, vagy csupán saját örömükre verekedtek egy kiadósat,  a Kobzos Ádám bőrébe bújt Tahi Tóth László feszülten várta a pillanatot, amikor kibökhette végre humoros rigmusait: „Nekem az okozott nagy feszültséget és drukkot, hogy én vagyok kameraközeliben, és mögöttem látszik az egész vár, meg az óriási völgy, és az a több ezer ember... Beintenek, jeleznek, bemondják az URH-ba, hogy induljon a tömeg... És akkor mögöttem megmozdul valami, hömpölyög a vár felé a völgyben több ezer katona, óriási csatajelenet, s nekem itt a kép közelijében kell mondanom valami furcsa, vidám rigmust, amit az előbb adtak oda nekem, hogy tanuljam meg, és hogyha azt én eltévesztem, akkor újra vissza kell állnia az egész hadseregnek, és újrakezdődik az egész elölről, és én elrontottam az egész felvételt, énmiattam kell megismételni... Szóval nagy feszültség volt bennem, hogy jaj, csak el ne rontsam”.

Gárdonyi színes és humoros mellékszereplőkkel oldotta a drámai történetet, Várkonyi pedig kivételes érzékkel osztotta ki a mellékszerepeket: Sárközi cigányt Agárdy Gábor, Baloghnét Gobbi Hilda, a menyegző kiskuktáját Kern András alakította. De megtalálhatjuk a várvédők közt Juhász Jácintot, Bujtor Istvánt és Zenthe Ferencet is. Az Egri csillagok azonban nem lehetett volna ennyire szerethető regény, és nem készülhetett volna belőle ennyire felejthetetlen filmadaptáció, ha Gárdonyi fantáziája nem hív életre Bornemissza Gergelynek egy csodálatos és hősies feleséget, akivel a film női közönsége is azonosulhatott, és akit a filmben a különleges szépségű Venczel Vera alakított.

A legenda szerint a páratlan szereplőgárdát egyébként nem kizárólag Várkonyinak köszönhetjük. 1967-ben ugyanis az Ifjúsági Magazin közönségszavazásra bocsátotta, hogy kik alakítsák a főbb szerepeket. Akár a közönség, akár a rendező úr adta áldását a végleges szereplőgárdára, a végeredmény önmagáért beszél. „Ez egy legendás történet. Az édes Venczel Vera barátommal és kolléganőmmel 66-ban életünk első nagy filmjét forgattuk, a Kárpáthy Zoltánt. Ennek igen nagy sikere volt ország-világ szerte. Emblematikus pár lettünk a nézők szemében” – mondja Kovács István még ma is ugyanazzal a csillogó tekintettel, amilyennel a filmben elvarázsolta magyar mozinéző hölgyek tízezreit. „Hihetetlen népszerű volt ez a szavazás. Úgy emlékszem, 98 százalékban minket választott az ország közönsége Vicuska és Gergő szerepére”.

Monumentalitás. „Nemzeti ügy”. Szuperprodukció. – A korabeli újságcikkek nem fukarkodtak a filmet méltató szavakkal. És hogy valóban milyen emberfeletti feladatot vállalt magára Várkonyi, elég csak belegondolnunk abba, hogy a forgatás nyarán 1968-at írtunk, a produkciónak a Magyar Néphadsereg biztosított többezres statisztériát, az állam adott rengeteg pénzt, a rendezőnek pedig úgy kellett filmre vinnie egy idegen hatalom elleni magyar siker eposzát, hogy az egy másodpercig sem lehetett áthallásos. „Csak Várkonyi volt képes arra, hogy egy nyár alatt elkészíthessünk egy ilyen látványfilmet. Rendkívül dinamikus fickó volt: aki, ha valamit elhatározott, akkor, ha azt keresztbe nyelte, akkor is megcsinálta” – emlékszik vissza Szécsényi Ferenc, a film operatőre.

Megszoktuk, hogy a legjobb filmeket előzetesekkel harangozzák be. A legendává vált alkotásoknak utólag is jár az ünneplés: 20. századi várépítés, tűzvész, forgatás közben tönkrement filmtekercsek, elszabadult teve, nejlon-sodronyingek 35 fokban, a pirotechnika és a kaszkadőrszakma születése – csak néhány epizód a film megalkotásának körülményeiből. Minderről bővebben a Múlt-kor történelmi magazin DVD-mellékletében.

A teljes cikk a 2013 NYáR számunkban olvasható.

Rendelje meg a kiadványt!
megrendelem a számot
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma