Földrengés söpörhette el a mükénéi kultúrát

A mükénéi Görögország a késő helládikus bronzkor civilizációja, amely a görögök Égei-tengerhez való érkezésével kezdődött i. e. 1600 körül, Homérosz epikája és a görög mitológia nagy része is erről a korszakról szól. Nevét az egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyéről, a peloponnészoszi Argolisz északnyugati részén található Mükénéről kapta. A Heinrich Schlieman által feltárt civilizáció i. e. 1100 körül omlott össze.

A mükénéiek eltűnése az ókor egyik legnagyobb rejtélye. A mükénéi kultúráról azt tartják, hogy az égei népvándorlások, a tengeri népek vándorlásának viharai következtében pusztult el, mivel elvágták külső nyersanyagforrásaitól, esetleg a helyzetükkel elégedetlen, alacsony társadalmi rangú csoportok felkelése döntötte romba.

Néhány kutató azonban most úgy véli, hogy a mükénéiek vesztét a civilizációjukat történetük során sokszor fenyegető földrengés okozta. Geológusok jelenleg a Peloponnészoszi-félszigeten, Tirünsznél, 18 kilométerre Naupliontól északra végeznek kutatásokat, hogy megnézzék, megállja-e helyét feltételezésük.

Tirünsz a mükénéi kultúra egyik legfontosabb városa volt, virágkorát i. e. 1400 és 1200 között élte. Leghíresebb látnivalója a mészkőhegység tetején helyet foglaló palota; a küklopikus folyosók és falak miatt az „erős falú” jelzőt kapta a város, amelyről az ókorban úgy gondolták, hogy itt született meg Héraklész. A falak 10 méter magasak és 8 méter szélesek, egyenként 13 tonnás – amelyeket a legenda szerint csak az egyszemű Küklopsz tudta megmozgatni – kövekből állnak – számolt be Klaus-G. Hinzen, a Kölni Egyetem szeizmológusa az Amerikai Szeizmológiai Társaság Salt Lake City-ben rendezett éves találkozóján.

Hinzen és kollégái a romokon végzett lézerszkennelés után megalkották Tirünsz háromdimenziós modelljét, amivel az volt a céljuk, hogy megállapítsák, a falak leomlását kizárólag földmozgás okozhatta-e. A kőzetek és sziklarétegek geofizikai szkennelése ugyan fontos információkkal szolgálhat a közeljövőben a terület műszaki felmérése szempontjából, a munka azonban rendkívül nehézkesnek ígérkezik, mivel Schliemann 1884-ben és a 20. század elején sok követ áthelyezett kutatása közben.

A kutatócsapatnak azonban sikerült olyan régi fotókat találnia, amelyek ép, még kutatás előtt álló falakat ábrázolnak, a földrétegek lumineszcens kormeghatározása pedig lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a falak vajon egyszerre omlottak-e le, például egy esetleges földrengés következtében. De ha még sikerül is alátámasztani az elméletet, meg kell találni, melyik földrengés lehetett a „bűnös”, ami szinte lehetetlennek tűnik, lévén hogy semmilyen írásos forrás nincs a mükénéi kultúra idejéből ilyen, pusztító erejű természeti csapásra.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai