Bonyolult zárszerkezetekkel védték fegyvereiket az Esterházyak
2013. április 15. 13:21
Korábban
A hűség és megbecsülés szimbólumai
Háromszáz év után először látható együtt a Magyar Királyság három tagállamának, Magyarország, Horvátország és Szerbia koronázási zászlaja. A különböző tagállamok címereivel és más festett vagy hímzett szimbólumokkal díszített zászlók kivétel nékül nemes anyagból készültek. A koronázási zászlót vinni komoly megtiszteltetés volt, a zászlóvívők a Magyar Királyság vezető arisztokrata családjaiból kerültek ki, őket a nádor és a királyi udvarmester nevezte ki. Az 1563 és 1712 közötti időszakban tartott koronázásokon összesen nyolcvanhét zászlóvívőből kilencet rangjánál fogva az Esterházy család adott.
A Magyar Királyság zászlaját vitte Esterházy Miklós (1583-1645) – aki 1625-től Magyarország nádoraként a király helyettese volt – II. Ferdinánd császár és magyar-cseh király 1618. július 1-i koronázásakor. A zászló anyaga kék tafota, azaz taft, formája fecskefarkú, jobb sarkában a „REGNI HUNGARIAE 1618“-as, azaz Magyar Királyság felírattal, alatta a magyar címer a Szent Korona előnézeti ábrázolásban, babérkoszorúval és gyümölcsökkel átölelve. A zászló Szent Korona ábrázolása egyike a 17. század legszebb és legautentikusabb és még sérülése előtti ábrázolásainak.
A szerb koronázási zászlót 1647-ben az öt évvel későbbi vezekényi csatában mindössze 26 évesen elesett Esterházy László vihette.
A szintén fiatalon, 21-évesen meghalt IV. Ferdinánd után következő I. Leopold király és császár koronázása 1655-ben Pozsonyban történik, itt a már nádori rangban lévő, és saját hajdú sereggel rendelkező ifjú, húsz esztendős Esterházy Pál viszi a horvát koronázási zászlót. Az az Esterházy Pál, aki az 1663 és 1664-es, a törökök ellen folytatott ütközetekben ott volt a költő Zrínyi Miklós oldalán, és aki első katonai szereplésének győzelmi emlékét, egy janicsár puskája agyarára vésett mondatot „Magam nyertem Fehérvárnál az első harczomon” a fraknói fegyvertár mindmáig őrzi.
Az az Esterházy Pál, aki nem csak Bécs 1683-as ostrománál, hanem Buda visszafoglalásánál is a török ellen harcolt, harcainak történelmi jelentőségről III. Szobieszky János lengyel királlyal folytatott levelezése is tanúskodik. Kevesen tudják, hogy a koronázási zászlót vívője a ceremónia után meg is tarthatta, így a becses darabok Esterházy Miklósnak, Esterházy Lászlónak és Esterházy Pálnak köszönhetően kerültek a fraknói vár kincstárába.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban tegnap
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak tegnap
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete tegnap
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban tegnap
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma tegnap
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára tegnap
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi tegnap
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár 2024.04.29.