Strigák és garabonciások, avagy mitől félt a magyar?

Striga vagy boszorkány?

A boszorkány (ótörök eredetű szó) már teljes egészében negatív férfi vagy női figura. A táltossal ellentétben nem örökli „tudását”, hanem tennie kell érte: például egy útkereszteződésben, bármi közeledjék is, egy rajzolt körön belül kellett maradnia, vagy fekete macska húsát kellett elfogyasztani, ám a legkényelmesebben úgy szerezhette meg erejét, ha szintén boszorkány haldokló rokonát a halálos ágyon kézen fogta.

A gonosz boszorkányoknak több gaztettet is számlájukra írtak őseink: az alvó emberből kiszedték a csontokat, vért szívtak, szemmel vertek, elapasztották a marhák tejét, betegségeket hoztak, kárt okoztak a termésben, fiatalokat választottak szét, vagy – ha úgy tartotta kedvük – éppen összehoztak, vízbe vetették a gyermekeket, paráználkodtak, sokat részegeskedtek és mulatoztak. Az utóbbiaknak megfelelően rendszeresen összejöttek, és táncoltak valamelyik hegyen, szigeten vagy erdő szélén. A fő gyülekező helyüknek a Gellért-hegyet tartották.

A boszorkányoktól nagyon féltek, hiszen szinte bármely állat képét fel tudták venni, s bármikor rontást hozhattak a ház lakóira. A boszorkányoknak általában szarvuk volt, amit csupán karácsonykor az éjféli misén a Luca-széken ülő láthatott meg. Mivel főként a macska alakját vették fel, éjjelente gyakran vasvillákat helyeztek el az istálló ajtajában, hogy távol tarthassák őket a szarvasmarháktól. A 16-18. században Európán boszorkányüldözési hullám vonult végig, amely az 1700-as években magyar földre is elért, ám jóval kisebb intenzitású volt, mint nyugaton, köszönhetően a Könyves Kálmán királyunk törvénykezése iránti tiszteletnek.

A boszorkányoknak két formáját különítették el: a seprűs boszorkányokként is emlegetett, állatok alakját felvevő strigákat, s a rontás képességével „megáldott” maleficákat. Az 1095 és 1116 között uralkodó művelt királyunk híres boszorkánytörvényét sokan ismerik, azonban arról kevesen tudnak, hogyan is szólt pontosan: „Strigákról pedig, akik nincsenek, semmiféle említés ne essék.” Tehát Kálmán a boszorkányoknak csupán az egyik, a veszedelmesebb formáját tagadta, azonban a köztudatba – a téves fordításnak köszönhetően – az egész boszorkányság létének cáfolata került.

1. Ősi irány
2. Táltos és garabonciás
3. Striga vagy boszorkány?
4. A tudós pásztor, a vadleány és a lidérc

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2021

• Ókori emberáldozatok 
• A magyar könnyűzene a hetvenes években
• Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
• Piranesi rézkarcbörtönei
• Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
• A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
• Magyar konyha a gulyás előtt
• A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
• Az Én évtizede a rockzenében