Ezért zuhanhatott le a Hindenburg léghajó

A katasztrófa

A német Ferdinand Zeppelin a magyar Schwarz Dávid terveinek felhasználásával építette meg az első merev testű, kormányozható és motorral hajtott, a levegőnél könnyebb hidrogéngázzal töltött járművet. A repülő szivarhoz hasonlító szerkezeteket az első világháborúban katonai célokra használták, miután azonban a párizsi béke megszüntette a német légierőt, polgári célú felhasználásuk került előtérbe. A Zeppelin művét folytató Hugo Eckener 1924-ben személyesen vitt egy léghajót Amerikába, ahol a szokatlan jármű hatalmas feltűnést keltett, a németeket a Fehér Házban fogadta Calvin Coolidge elnök is.

1928 szeptemberére készült el a LZ 127 jelű Graf Zeppelin, amely a hírverés érdekében 21 nap alatt körberepülte a földet, látványos utat tett az északi sarkvidékre, majd "átruccant" Amerikába is. A transzatlanti vonalon 1936-ban állt szolgálatba az LZ 129 Hindenburg és LZ 130 Graf Zeppelin II, az ember által valaha épített legnagyobb repülő szerkezet. Ezek magassága 45 méter, hossza 245 méter volt – több mint három Boeing 747 gépé és csak 24 méterrel kevesebb, a Titanicé. A tiszta dúralumínium váz 16 celláját héliummal akarták feltölteni, de mivel az Egyesült Államok ekkor már nem adott el ebből a gázból a fegyverkező Harmadik Birodalomnak, maradt a robbanásveszélyes hidrogén.

A Hindenburgok ingajáratban közlekedtek a New Jersey állambeli Lakehurst és Frankfurt között. Az utasok kényelmét a 400 dolláros jegy fejében bár, étterem, sétafedélzet, hálószoba szolgálta – kisebb kényelmetlenségnek csak az számított, hogy a dohányozást csak egy helyiségben engedélyezték. A léghajó olyan stabilan repült, hogy a toll nem esett le az asztalról és olyan simán landolt, hogy az utasok sokszor észre sem vették, hogy már földet értek.

A Hindenburg utoljára 1937. május 6-án hajnalban érkezett meg Amerikába 36 utassal és 61 főnyi személyzettel. A rossz időjárás miatt a landolásra várni kellett, a kapitány addig New York és Boston fölé vitte utasait városnézésre. A zeppelin végül reggel 7 órakor kezdte meg a leszállást a lakehursti repülőtéren, nem sokkal később lángok jelentek meg a jobboldali függőleges vezérsík közelében. A léghajó pillanatok alatt lángba borult, eltörött és lezuhant, de a közhiedelemmel ellentétben nem robbant fel. A balesetnek 36 halálos áldozata volt, szinte megmagyarázhatatlan módon a zeppelinen tartózkodók többsége életben maradt.

A balesetről számos film- és hangfelvétel, tanúvallomás maradt fenn, okát mégsem ismerjük. Feltevésekben nincs hiány, ezek legmerészebbje szerint Hitler által elrendelt vagy éppen a Hitler-ellenes emigráció által elkövetett merénylet történt. Akadnak, akik szerint villámcsapás, vagy a motor keltette szikra borította lángba a robbanásveszélyes hidrogént. Egyes vélemények szerint a léghajó szerkezeti hibáira, megint mások az üzemanyag szivárgására gyanakodnak. Az akkori bulvárlapok arról cikkeztek, hogy a robbanás azért következett be, mert a fedélzeten valaki öngyilkosságot követett el - ezt arra alapozták, hogy a maradványok között találtak egy pisztolyt is. A roncs alumínium részeit visszavitték Németországba, ahol a Luftwaffe számára készítettek belőle repülőgépeket.

1. A katasztrófa
2. Statikus elektromosság?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1956

• Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
• Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
• Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
• Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
• A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
• Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
• A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
• A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
• Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé