Megvan az Iliász megszületésének pontos ideje

2013. február 27. 16:31

Időszámításunk előtt 762-ben (plusz-mínusz 50 évvel) írta meg Homérosz az Iliászt – már ha létezett ilyen nevű személy. A világirodalom egyik legjelentősebb alkotásának tartott görög eposz keletkezéstörténetét genetikusok kutatták.


A kutatók abból a mára elfogadottá vált tényből indultak ki, hogy a trójai háború valóban megtörtént, illetve hogy az Iliászt a Homérosznak nevezett költő írta – fejtette ki Mark Pagel, a Readingi Egyetem evolúció-kutatója, aki nyelvészekkel és genetikusokkal együtt írt tanulmányt a Bioessays című tudományos folyóiratba. A kutatók által nyelvészeti módszerrel meghatározott időpont megegyezik azzal, amit a legtöbb Homérosz-kutató gondol az eposz megszületésének idejéről, tehát hogy az Iliászt valamikor a 8. század közepén jegyezték le.

„A nyelvek ugyanolyan rendkívülien viselkednek, mint a gének” – mondta el Pagel. „Megpróbáltuk dokumentálni a nyelvi fejlődés szabályait és tanulmányozni Homérosz szókészletét, hogy megnézzük, úgy alakulnak-e a nyelvek, ahogy mi gondoljuk. Ha igen, akkor képesek vagyunk pontos dátumot adni az eposz megszületésére” – fűzte hozzá a tudós.

Homérosz – akinek alakját már az ókorban legendák övezték – életéről semmi bizonyosat nem tudunk, de nem túl valószínű, hogy létezett ilyen személy. Brian Rose, a Pennsylvaniai Egyetem professzora szerint az Iliász egy kolligátum, amely az i.e. 13. századi szóbeli hagyományokra megy vissza. „Történetek gyűjteménye, amely Törökország bizonyos részére, az északnyugati területek konfliktusaira fókuszál” – jelentette ki Rose.

A trójai mondakör eseményeit egészen a 19. századig néphagyománynak, mítosznak tartották, mígnem Heinrich Schliemann német és Frank Calvert brit régész ásatásai fel nem tárták a történeti Tróját (Canakkele tartomány, Truva). A két archeológus kutatása során bizonyságot nyert, hogy az i.e. 12. században fegyveres konfliktus színtere volt az északnyugat-törökországi település, de hogy pontosan milyen természetű – a Tróját megtámadó görög seregek pusztítottak, esetleg polgárháború dúlt –, az egyelőre nem ismeretes.

A kutatók az emberi gének mutációinak végigkövetéséhez hasonló módszert használtak, csak éppen gének helyett a szavak változását figyelték meg. Ennek során a történeti és az összehasonlító nyelvészetből ismert, a Morris Swadesh amerikai nyelvész által az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzéket, az úgynevezett Swadesh-listát használták fel. Swadesh arra törekedett, hogy a körülbelül kétszáz szóból listája olyan alapszókincset tartalmazzon, amely minél több nyelvben megtalálható; ilyen általános szavak például a testrészek, a színek, a személyes névmások vagy éppen a rokoni kapcsolatok.

Az Iliászban 173 swadeshi alapszó fordul elő – idézte a LifeScience amerikai tudományos hírportál Pagelt. A kutatók megvizsgálták a szavak múltját – az Iliász keletkezéséhez képest – egészen a trójai háború koráig visszanyúlóan, továbbá azok változásait az Iliász megszületésétől egészen napjainkig, így a hettiták nyelvétől kezdve a modern görögig tanulmányozták őket.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma