A háború után támadt fel poraiból Trója
2012. december 21. 08:58
Újjászervezte magát Trója, amelynek kulturális életében is tetten érhető volt a megváltozott geopolitikai viszonyokhoz való alkalmazkodás képessége. Az ókori város a trójai háború után a Balkán felé közeledett.
Korábban
Trója (a mai Hiszarlik) régészeti kutatása ugyan már a 19. században, Heinrich Schliemann vezetésével megkezdődött, de eddig csak a település területének egyötödét sikerült feltárni. A tervek szerint azonban jövőre folytatják a város maradványainak feltárását, a hagyományos módszerek mellett a legújabb régészeti metódusokkal, így például biotechnológiai eszközökkel felszerelkezve indulnak a régészek Törökország nyugati felébe.
Az ősi település több rétegből áll, a korai bronzkortól (i.e. 3. évezred) a római időkig (i.e. 1. század) legalább kilenc város (Trója IX) osztozkodott területén, a romok pedig 15 méter magasan gyűltek össze. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy ezek közül melyik volt a Homérosz Iliászában említett Trója, de sokak egybehangzó álláspontja szerint a Trója VII ihlette meg a mítoszt, amely az i.e. 13-10. századra datálódik, miközben az ókori Görögországgal foglalkozó történészek is az i.e. 14-12. századra teszik a háború idejét.
A trójai háború legendás, központi szerepet játszó városának feltárása igazi régészeti kihívást jelent, hiszen a várost tízszer rombolták le és építették újjá. Bár a tudósok egy kis csoportja mindmáig kétségbe vonja a helyszínt, Ernst Pernicka régész szerint semmi sem kérdőjelezi meg, hogy e nyugat-anatóliai térségben történtek a homéroszi eposz eseményei. A következő ásatási idény 2013 nyarán várható, amely a törökországi Çanakkale Onsekiz Mart Egyetem támogatásával valósul meg, s ekkor többek között azt fogják kutatni, hogy mit ettek a trójaiak, de állati és embercsontok genetikai vizsgálatára is sor kerülhet.
Bár a várost valamikor 3200 évvel ezelőtt lerombolták, a településnek sikerült talpra állnia és újjászervezni politikai-kulturális életét. A régészek a feltárt leletek alapján megállapították, hogy a háború előttről származó kézműves termékek tipikus trójai jellemvonásokkal bírnak, míg a Homérosz által megénekelt történet utáni időkben keletkezett leletek egyértelműen balkániak. Ez a szakemberek szerint egyértelműen arra utal, hogy az ott élt lakosságot elűzték, helyükre pedig a tengerentúlról érkező népcsoportok érkeztek.
Amikor azonban Peter Grave, az arminadeli (Ausztrália) New England Egyetem munkatársa és kollégái alaposabban szemügyre vették a leleteket, meglepődve látták, hogy a háború előtti és utáni időkből származó kézműves termékekhez ugyanonnan szerezték be az agyagot. „Meggyőző bizonyítékok vannak a kulturális kontinuitásra” – jelentette ki Grave, homályban hagyva azt a még megválaszolatlan kérdést, hogy ha a trójaiak nem hagyták el a várost, akkor miért állhatott be változás a kézművességben.
Grave szerint elképzelhető, hogy ennek „geopolitikai” okai voltak. Trója a háború előtt keleti tájolású volt, s a befolyásos Hettita Birodalom felé „nézett”. Az anatóliai nép államalakulatának összeomlása azonban új helyzetet teremtett, a trójaiak agyagművészetében bekövetkező változás pedig a Balkán felé tett gesztusként értelmezhető, jelezve azt, hogy a város lakói is alkalmazkodtak a hatalmi egyensúly eltolódásához.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap