Így nézett ki a Vesta-szüzek frizurája

A Római Birodalomban élt Vesta-szüzek papnők voltak, akiknek sok más egyéb szakrális feladatuk közül a legfontosabb Vesta, a tűzhely istennője tüzének őrzése volt. A serdülőkor előtt (6-10 éves korban) kiválasztott szüzek cölibátust fogadtak, s nem vonatkoztak rájuk az egyéb társadalmi szabályok, amelyek a nőket korlátozták a birodalomban. Befont hajuk a tisztaságot jelképezte, s az ismert szöveges források szerint ez volt Róma legrégebbi hajdivatja.

„A császár feleségét leszámítva a hat szűz volt a legfontosabb nő az Örök Városban” – mondta Janet Stephens baltimore-i fodrász és amatőr régész, a Vesta-szüzek hajdivatjának kutatója. A Seattle-i Amerikai Régészeti Intézet év eleji ülésén Stephens elmondta, az ősi fodrászat után akkor kezdett el érdeklődni, amikor a Baltimore-i Walter Művészeti Múzeumban megpillantott egy ókori mellszobrot. „Annyira megtetszett a hajdísze, hogy hazaérve rögtön megpróbáltam elkészíteni” – mondta a LiveScience-nek. „Mit ne mondjak, csúfos kudarcot vallottam!”

A kudarc hét éves kutatást szült és azóta a szakember folyamatosan publikál a római régészeti lapokban a kétezer évvel ezelőtti római frizurákról. A Vesta-szüzek stílusa komoly kihívások elé állította Stephenst, mert a szobrokon és egyéb művészeti ábrázolásokon a hölgyek fejét – eltakarva a frizura nagy részét – fejfedő fedi le. „Egyszerűen lehetetlennek tűnt kitalálni, hogyan nézhetett ki teljes valójában egy Vesta-szűz frizura, hiszen csupán két ábrázolás sejtetett valamit a formából” – emlékezett vissza Stephens.

Mindenekelőtt a fodrász megpróbálta külön szakaszokra bontani a hajkészítési folyamatot, amelyek mindegyike hat különálló hajfonatból áll. Az arc körül, a homlok és a haj találkozásánál lévő fonatokból kimaradó hajtincseket egy hetedik egységben, egy zsinórra fűzve futtatják végig a fej körül, akárcsak egy koszorút. Ezt követően az első hat fonatot a fej körül viszik hátra és párokban csomóként kötik meg.

Az élő modellen – csak olyan eszközöket felhasználva, amelyek az ókoriaknak is rendelkezésére állhattak – a szűzfrizura elkészítése körülbelül 35-40 percet vett igénybe. A társadalomban előkelő pozíciót elfoglaló hölgyeknek valószínűleg rabszolgáik is voltak, akik elkészítették hajkoronájukat és az öltözködésben is segédkeztek. „Ha a frizurát kettő vagy több ember egyszerre készíti el, kevesebb mint tíz perc alatt megvan” – tette hozzá Stephens.

A Vesta-frizura egyébként derékig érő hajat igényel, ellentétbn a hétköznapi római viselettel. A kutató megjegyezte, hogy mikor 6-10 éves korban kiválasztják a szüzeket, még nem lehetnek biztosak a felnőttkori hajhosszúságot illetőleg, hiszen az esetlegesen fellépő pajzsmirigyproblémák vagy más hajhullást előidéző betegségek csak tizenéves korban jelentkeznek. „Biztos vagyok benne, hogy volt a Vestáknak ehhez hasonló esetekre alternatív megoldása, ha egy szűz esetleg nem a megfelelő hajtípussal vagy hosszúsággal rendelkezett” – mondta Stephens.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején