Brutálisan szórakoztak a vikingek

Bár a Skandináviából származó vikingek mindennapjait az állandó portyázásokon túl a kemény, fizikai munka tette ki, időnként az északi harcosoknak is szükségük volt a pihenésre. Ennek eredt nyomába Leszek Gardela, az Aberdeeni Egyetem régésze, aki az eddig feltárt régészeti leletek és a viking elbeszélések (saga) alapján arra kereste a választ, hogy a vikingek milyen módon ütötték agyon az időt – és nem egyszer egymást.

A fiatal kutató élénk képet festett a vikingek színes hétköznapjairól. Mint Gardela kutatásából kiderült, a középkori harcosok szabadidős tevékenységei nem sokban különböztek a modern szórakozási formáktól, de az feltűnő, hogy frusztrációjukat sokszor ezen tevékenységek közben vezették le, ami gyakran erőszakba torkollott.

A vikingek által űzött tevékenységi formák közös jellemzője az erőszak, illetve a maszkulin tulajdonságok kiemelésének demonstrálása volt. Az írott források szerint az "ideális" viking férfinak erősnek és képzettnek kell lennie, a játék pedig pontosan ezt a képzést szolgálja. „A játékok fizikai tevékenységek voltak, néha brutálisak, nem egy olyanról tudunk, amely súlyos sérüléssel vagy halállal végződött” – mondta el Gardela. Grettis Asmundarson sagájából például azt is tudjuk, hogy a vikingek sokat birkóztak, de népszerű volt körükben a kőemelés is, amely a modern súlyemelésre hasonlított.

A vikingek által űzött sportok közül előkelő helyeken szerepeltek a labdajátékok, összefoglaló néven a knattleikr. Ezekben a test test elleni, néhol véres küzdelmekben olykor-olykor egy a krikettben illetve a baseballban használt ütőre emlékeztető játékszer is előkerült. A sagák azonban nem sokat árulnak el a játékszabályokról, csupán annyit tudunk meg belőlük, hogy a vikingek meglehetősen durván játszottak.

Jól mutatja ezt Egill Skallagrımsson sagája, amelyből kiderül, hogy a 12 éves Egill egy nála fiatalabb, ám erősebb játékossal nézett farkasszemet, s mikor egy gyenge pillanatában elvesztette a türelmét, ütővel támadt ellenfelére, aki elsőre még visszaverte feldühödött társa támadását. Egill azonban visszatért, de ezúttal baltájával érkezett, majd hidegvérrel meggyilkolta a fiút.

Az erős fizikumra épülő tevékenységeken túl természetesen voltak intellektuális elfoglaltságok is, mint például a táblajátékok. A régészek az utóbbi időben többször találtak ilyen játékokat a hajósírokban, ami azt sugallja, hogy a harcosok olykor a tengeren múlatták így az időt. A táblajátékok a sagákban és a versekben is feltűnnek, ahol a játékosokat viking nemeseknek írják le, a versenyekben való kitűnés pedig minden bizonnyal a társadalmi hierarchiában elfoglalt pozíciót is meghatározta.

A mértéktelen sörivásukról ismert vikingek gyakran rendeztek ivászatokat, amelyekben Gardela kutatása szerint a nők is részt vettek, bár a szebbik nem tagjai gyakran csak megfigyelőként voltak jelen e jeles eseményeken. De a sagákból ismertté vált történetek szerint az északi harcosok tánccal és előadásokkal is szórakoztatták magukat illetve kis számú közönségüket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága