Mi okozta a Római Birodalom bukását?

2012. október 12. 12:59

A kereszténység felvétele

A keresztényeket több mint két évszázadon keresztül nem tudták „betörni”, s eltéríteni hitüktől a császárok, még a véres pogromok ellenére sem. A keresztények hitükhöz híven nem voltak hajlandók istenként tekinteni uralkodóikra. Végül Konstantin császár (306-337) – akinek a Mulvius hídi csata előtti álmában egy kereszt jelent meg a következő kísérőszöveggel: „E jelben győzni fogsz”, s másnap vereséget mért az ellencsászárra – 313-as milánói ediktumában engedélyezte a keresztény közösségek szabad működését.

A Mulvius hídi csata kora újkori ábrázolása

Nagy Konstantin tevékeny szerepet játszott az egyház életének és működésének kiépítésében (gondoljunk csak a 325-ös niceai zsinatra), majd a következő évtizedekben az egyházi személyek egyre nagyobb befolyást gyakoroltak a császárokra. A Konstantint követő összes császár (Julianust kivéve) mind megkeresztelkedett, 394-ben pedig Theodosius államvallássá emelte a kereszténységet.

Edward Gibbon történész szerint amellett, hogy az egész birodalom rossz alapokra épült és a bukás ily módon elkerülhetetlen volt, a kereszténység befolyásának növekedése és az erkölcsi romlás is okolható Róma összeomlásáért. Sokan támadják Gibbon nézetét, és minderre ellenérvként magát a birodalom keleti felét hozzák fel, amely több mint ezer évvel élte túl nyugati testvérét.

A keresztények lélekszámának növekedése jelentős problémákat okozott a birodalomban. A római polgárság igen nagy számban lett szerzetessé vagy apácává, akik fogadalmukhoz híven nem házasodtak, ezáltal a gyerekszám és a termelőerő is csökkent, az adóbevételről nem is beszélve. A keresztények gyülekezete – követve Jézusnak a szeretetről és az erőszakmentességről szóló prédikációit – bűnnek tekintette a gyilkolást, és nem volt hajlandó belépni a seregbe. Még azok a polgárok is vonakodtak, akik nem voltak keresztények, így a hadvezetés kénytelen volt a hadsereg sorait rabszolgákkal, gladiátorokkal és bűnözőkkel feltölteni, illetve barbárok tömegeit zsoldossá fogadni, akiknek hűségéhez sokszor kétség fért.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma