A modern ember legrégebbi maradványaira bukkantak Ázsiában
2012. augusztus 21. 12:22 MTI
Egy laoszi barlangban talált ősi koponyamaradvány 20 ezer évvel régebbre tolja ki a modern ember Afrikából Délkelet-Ázsiába való vándorlásának időpontját - állapították meg amerikai kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett tanulmányukban.
Korábban
Az Észak-Laoszban lévő Annamite hegységben felfedezett koponya számít a modern embertől származó, Délkelet-Ázsiában fellelhető legöregebb maradványnak: korát 46 és 63 ezer év közé teszik a tudósok.
Az eredmények azt is megmutatták, hogy a korai emberek nem egyszerűen Ázsia partvonalát követték, miközben Afrikából Ausztráliába vándoroltak, ahogyan azt egyes kutatók vélik, hanem behatoltak a szárazföld ismeretlen területeire is.
"Ez az őskori lelet azt jelzi, hogy az Afrikából Kelet- és Délkelet-Ázsiába történt elvándorlás viszonylag gyors ütemben zajlott, és amint ott voltak, a modern emberek nem korlátozták magukat azokra a területekre, amelyeket korábban már megismertek" - mutatott rá Laura Shackelford, a tanulmány társszerzője, az Illinois-i Egyetem antropológusa.
Miközben nagyjából ugyanebből a korból származó emberi maradványokat találtak Kínában és Délkelet-Ázsiában másutt is, közülük egyik sem hordozta egyértelműen a modern emberre jellemző jegyeket, illetve koruk sem volt olyan pontosan behatárolható, mint a laoszi leleté. A felfedezés megerősíti korábbi genetikai tanulmányok eredményét is, amelyek azt jelezték, hogy a régióban már legalább 60 ezer évvel ezelőtt megjelent modern ember.
"Korukat tekintve az ezen a környéken található leletek az első ausztráliai bevándorlók őseinek maradványai lehetnek" - mutatott rá Shackelford, aki hozzátette, hogy Délkelet-Ázsia belső, szárazföldi területe egyúttal válaszutat is jelenthetett többféle vándorlási útvonal között.
Mivel semmiféle egyéb tárgyi leletre nem bukkantak a barlangban, a kutatók úgy vélik, hogy nem lakó- vagy temetkezési hely lehetett. A talajminta, amelyből előkerült a koponya, az elemzés szerint 46-51 ezer évvel ezelőttről származik, ezért a szakemberek azt feltételezik, hogy az ősember testét víz moshatta be a barlangba, miután meghalt a közelben.
A koponyát több mint két méterrel a barlang felszíne alatt fedezték fel 2009-ben, kormeghatározását többféle módszerrel végezték.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
- Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
- A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
- Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
- A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
- Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
- Hétvégi várkalauz: Nagykálló
- Hétvégi várkalauz: Szikszó
- Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
