Amikor a politika uralta az olimpiát

2012. július 31. 08:55

Korábban

1968: ökölbe szorított kezek a rasszizmus ellen

Tíz nappal az 1968-as mexikóvárosi olimpia előtt rendőrök csaptak össze diákokkal, aminek következtében több tucatnyian – a diáklázadók szerint több százan – vesztették életüket. 1968 nem csak a diákok világszerte nagy visszhangot kiváltó tiltakozóhulláma miatt volt mérföldkő: ebben az évben ölték meg Martin Luther King amerikai színes bőrű polgárjogi harcost, s írta alá Lydon B. Johnson elnök az egyenlő lakhatási feltételeket biztosító Fair Housing Act-ot.

Az olimpia legnagyobb tettét két amerikai atléta vitte végbe – a pályán és azon túl is. A 200 méteres síkfutás első és harmadik helyezettje, a színes bőrű Tommie Smith és John Carlos a dobogón állva, ökölbe szorított kesztyűs jobb kezüket (ez a Fekete Hatalom köszöntése) magasra emelve tiltakoztak az Egyesült Államokban tapasztalható rasszizmus ellen. Szolidaritásul az ausztrál színekben versenyző, a dobogó második fokán álló Peter Norman az Emberi Jogok Olimpiai Projektjének emblémáját viselte pólóján.

Miután a NOB az egész amerikai csapat kizárásával fenyegette meg az amerikai olimpiai bizottságot, az felszólította Smitht és Carlost, hogy 48 órán belül hagyják el az olimpiai falut és az országot. A két sportoló éveken át nehezen tudott visszailleszkedni az amerikai társadalomba, munkát sokáig nem kaptak; csak a nyolcvanas években ismerték el bátor tettüket, 2008-ban pedig megkapták az ESPN Arthur Ashe Bátorság-díjat.