Közel járnak a Makkabeusok sírjának megtalálásához

140 év óta utazók, papok és eltökélt tudósok kutatják a korabeli források által pompás, hellenisztikus emlékműként leírt sírt, amelyben piramisok és faragott kövek vannak, s amelyet a Földközi-tengeren hajózó tengerészek pillanthattak meg 30 kilométerre a partoktól. A síremlék minden idők egyik legnagyszerűbb olyan épülete lehet, amelyet emberi kéz alkotott Júdea területén.

A zsidók kezdetben a Szeleukida Birodalmon belül autonóm társadalmat alkottak, szabad vallásgyakorlással. Később a hellenizmus terjesztésével párhuzamosan egyre inkább üldözték a zsidó vallást. A Szeleukidák ellen Júdás Makkabeus vezetésével felkelés indult (i. e. 167-142), és a maroknyi zsidó csapat győzelmet aratott a szír-görög megszállók felett. A Makkabeusok uralma alatt a zsidók független királyságban éltek.

Tábla hirdeti a helyet

Számos helyi és idelátogató számára azonban nincs semmiféle misztikum. Izrael középső részén, Modin város egyik útja mellett angol és héber felirat hirdeti a „Makkabeus sírokat”, egy út pedig a közeli hegyoldalba vájt húsz kősírhoz vezet. Imádkozók is összegyűlnek itt minden évben, méghozzá hanuka kezdetekor.

Azt pontosan ugyan nem tudni, hogy kiket temettek ide, egy valami bizton állítható: nem a Makkabeusokat; a temetkezési helyek pogány vagy keresztény sírok lehetnek, s évszázadokkal a júdeai lázadók után épültek. Először egy 19. századi európai utazó kötötte – tévesen – a zsidó családhoz, majd a korai cionisták kezdtek bennük zsidó hősöket felfedezni.

A Makkabeusok könyvében olvasható leírás sem felel meg egy átlagos sírnak. "Simon atyja és testvérei sírján síremléket emelt, olyan magasat, hogy messziről látszott; elölről is, hátulról is csiszolt kövekből készült. Aztán hét piramist emelt, egyet - a többivel szemközt - az apjának, aztán az anyjának és a négy testvérének. Végül támfalat csatolt hozzájuk, körülvette őket magas oszlopokkal. Az oszlopokra örök emlékezetül fegyverdíszeket és a fegyverek mellé hajókat vésetett, hogy mind láthassák a tengeren járók” (1Mak 13.27-30).

Az első felfedezők

A sír magasan helyezkedett el, ahonnan rá lehetett látni a Földközi-tengerre, s eredetileg hét személy földi maradványa volt benne, de később a család többi sarját is ide helyezték végső nyugalomra. Még annyit lehet tudni, hogy Modin mellett volt, ezt azonban hiába keresték azóta. Az első nagyobb hullám 1866-ban, a bibliai régészet népszerűségének tetőpontján vette kezdetét. Ekkor egy francia pap azt sugallta, hogy a település héber nevét a közeli al-Midiya őrizte meg. 1869-ben egy újabb utazó egyenesen azt állította, hogy megtalálta a sírokat – ezt azonban elvetették a tudósok, mindenesetre így maradt fenn az az út, amelyről 140 éven keresztül azt hitték, hogy valóban a Makkabeusok sírjaihoz vezet.

1870-ben Victor Guérin állítólag már piramisromokat és csontokat is talált. Őt követte Charles Clermont-Ganneau, de tőle többszöri próbálkozás után is csak egy kereszt azonosítása "futotta" – ami minden bizonnyal nem lehet korábbi az i.sz. 5. századnál. A Sheikh el-Gherbawynál feltárt épületről kiderült, hogy egy Bizánc kori templom vagy kolostor lehet, amiből már számosat felfedeztek az izraeli függetlenségi háború során többször gazdát cserélő területen.

129 évvel Clermont-Ganneau utazása után a régészek ismét azon dolgoznak, hogy megtalálják a Makkabeusok sírját. A kutatást Amit Reem, az Izraeli Régiségügyi Hatóság munkatársa vezeti, aminek a sírok megtalálása mellett még egy célja van: azonosítani az ősi Modint. A Jeruzsálem és Tel-Aviv között félúton elhelyezkedő, 70 ezer lakosú város ismét az archeológusok horizontjába került: 2000-ben az egyik új kerületben már találtak egy Hasmóneus-kori zsidó falut zsinagógával, ami ismét felvetette, hogy itt lehetett Modin – de erre természetesen továbbra sincs bizonyíték.

Néhány évvel ezelőtt kétezer éves sírokat találták, a kőosszuáriumok egyikén pedig a Hasmóneus szóra utaló felirat díszelgett – de mint utóbb kiderült, a feliratot félreolvasták, így ismét kizárták annak a lehetőségét, hogy a síremlék a Makkabeusokkal hozhatók összefüggésbe, főleg azért, mert a csontládákat csak jó száz évvel a lázadók után kezdte használni a zsidóság. Reem a Clermont-Ganneau által járt úton haladna tovább: habár a francia utazó Sheikh el-Gherbawy-t kereszténynek írta le, felfedezése megerősíti azt a feltételezést, hogy a sírokat valahol itt kell keresni. Mivel a korai keresztények a Makkabeusokat mártíroknak tartották, sírhelyeiket is tisztelték, sőt arra saját épületüket húzhatták fel, megjelölve azt a helyet, ahol a lázadókat eltemették.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"