Mindszenty kálváriája az amerikai nagykövetségen

2012. április 23. 14:09 MTI

Az eddigi ismeretek szerint négyszer vetődött fel komoly formában, hogy Mindszenty József elhagyja az amerikai követséget - mondta Somorjai Ádám bencés szerzetes, a Pápai Államtitkárság munkatársa, a Szenttéavatási Kongregáció konzultora annak kapcsán, hogy kedden mutatják be Rómában Az Apostoli Szentszék és Mindszenty József kapcsolattartása című trilógiáját a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség gondozásában.

Korábban

Mindszenty Józsefet 1949 júliusában másodfokon életfogytiglani fegyházra ítélték, ami a keresztény világban nagy felháborodást váltott ki. Hat év börtön után megromlott egészsége miatt Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben tartották fogva. Az 1956-os forradalom kitörése után, október 30-án szabadították ki fogságából. November 4-én, a szovjet csapatok támadása után az Egyesült Államok nagykövetségén kért és kapott menedéket.

A szakértő elmondta, Mindszenty József annak alapján döntött az amerikai követség mellett, hogy a Parlamentben megkérdezte, melyik a legközelebbi külföldi követség. Egy Nagy Kálmán nevű katonatiszt válaszolt neki, aki át is kísérte őt oda. A bíboros sem akkor, sem később nem akarta elhagyni az amerikai követség, 1966 őszétől nagykövetség épületét. Ezt kifejezetten VI. Pál pápa óhajára tette meg, miután kézhez kapta Richard Nixon amerikai elnök válaszát is, akit vendéglátójának tekintett.

Arra vonatkozóan, hogy elhagyja a követséget, az első komoly felvetés XII. Pius Pápa 1958-as halála után keletkezett. Bíborosként Rómába kellett volna utaznia a pápaválasztásra. A kutatás eddig a magyar kormánynak tulajdonította a merev elutasítást.

Amerikai diplomáciai iratok tanúsága szerint azonban maga Mindszenty József nem akarta elhagyni követségi menedékét, mert nem volt abban bizonyos, hogy vissza is engedik utána. Hiába küldött a Vatikán meghívólevelet, amely ez ügyben szokatlan, hiába ismételték meg a diplomaták ezt a meghívólevelet, nem szerette volna megkockáztatni azt a felelősséget, hogy nem engedik vissza utána és Rómában reked - mutatott rá.

A szakértő hozzátette: XXIII. János pápa 1963-ban bekövetkezett halála után sem akart a bíboros Rómába utazni, bár kapott erre meghívólevelet a Vatikánból. A pápaválasztó konklávét megelőzően, és azt követően is, hosszú levelet írt az újonnan megválasztandó, illetve megválasztott pápának, mintegy instruálva őt a magyar helyzet felől.

Somorjai Ádám megemlítette, hogy amikor a prímásnak a börtönben szerzett tüdőbaja 1965 augusztusában kiújult, Agostino Casaroli szentszéki diplomata a Vatikánból Budapestre érkezett, de - kutatásai szerint - azért távozott eredmény nélkül, mert a bíboros meggyőzte őt arról, hogy betegsége nem olyan súlyos, mint azt orvosok, diplomaták és a magyar külügyminisztérium beállítja. Ebben végül is igaza lett, mert betegsége rendkívül gyorsan gyógyult.

Negyedszer akkor vetődött fel, hogy elhagyja a követséget, amikor Mindszenty 1967 júniusában az őt látogató König bíborostól tudta meg, hogy kinevezték az új nagykövetet, azaz az Egyesült Államok kormánya hivatalosan is elismeri a Kádár-rezsimet. Ekkor, tiltakozásképpen, önként el akarta hagyni a nagykövetséget.

A szakértő kiemelte: Mindszenty XII. Piusszal már korábban is levelezett, ez a levelezés részben már ismert, részben még nem. XXIII. János pápával nem levelezett, mert az amerikai diplomácia ekkor még nem engedélyezte számára a Vatikánnal való kapcsolattartást, de XXIII. János pápa küldött neki néhány levelet, táviratot, amelyet nem kapott meg. VI. Pállal és bíboros államtitkáraival mintegy kétszáz levelet váltott. Ekkor az amerikaiak már engedélyezték a kapcsolattartást.

A kutatások alapján XII. Pius kedvelte őt, és ez kölcsönös volt. Németh László Imre prelátus kutatásai szerint a későbbi VI. Pál, még mint XII. Pius pápa vezető beosztottja, képviselt olyan, Mindszenty bíboros számára pozitív döntést, amelyet viszont maga XII. Pius nem - jegyezte meg a szakértő.

Somorjai Ádám elmondta, a történelmi rekonstrukció szerint Mindszenty szerette volna megjelentetni emlékiratait, amelyet az amerikaiak nem tettek lehetővé a számára mindaddig, amíg az amerikai nagykövetségen marad. Sértette volna ugyanis a diplomáciai immunitást és rontotta volna a magyar kormánnyal való kapcsolatjavítás esélyeit - tette hozzá.

A szakértő szólt arról is, hogy VI. Pál pápa ismételt levelei és táviratai - amelyek közül a legutolsó, 1971. szeptemberi keltezésűt még nem publikálták - hatására hagyta el végül az amerikai nagykövetséget.

Felhívta a figyelmet arra is: Mindszenty József azt, hogy az esztergomi érseki széket üresnek nyilvánította VI. Pál pápa, rendkívül nehezen élte meg. Észérvekkel nem látta be, de engedelmességből elfogadta a pápai döntést, azzal a megjegyzéssel, hogy Magyarország prímása címétől a pápa nem foszthatja meg, mert ahhoz meg kell hallgatnia a nemzet alkotmányos tényezőit. Viszont ezt követően nem írta alá leveleit a régi címeivel.

Mindszenty József, miután elhagyta a nagykövetséget és a Vatikánba, majd Bécsbe távozott, befejezte emlékiratainak befejező kötetét. (Eredetileg több, 1971. november 23-án tíz kötetre tervezte emlékiratait.) Eközben látogatta a külföldi magyarságot és kiterjedt levelezést folytatott, azon túl, hogy fogadta mindazokat, akik őt fölkeresték.

Mindszenty József 1975-ben halt meg, Mariazellben temették el. Holttestét 1991. május 4-én ünnepélyesen hazahozták és újratemették az esztergomi bazilika kriptájába. Teljes körű jogi, erkölcsi és politikai rehabilitálását a Legfőbb Ügyészség ez év márciusában meghozott határozatával nyilvánította ki. A mártír sorsú bíboros boldoggá avatási eljárása jelenleg folyamatban van a Vatikánban.