Feltárul Szent Ilona titka

2012. március 13. 09:12

Tömegsírokba temették az abolíciós törvények után menekülni próbáló rabszolgákat Szent Ilona szigetén, ahol négy éve folynak az ásatások.


Szent Ilona szigete arról ismert, hogy itt töltötte száműzetését Napóleon 1815-től egészen haláláig, 1821-ig, miután az európai egyesített erők megsemmisítő vereséget mértek csapataira Waterloonál. A Délnyugat-Afrikától jó 1500 kilométerre elhelyezkedő apró sziget azonban rengeteg rabszolga szálláshelye is volt, akik itt értek partot azt követően, hogy a brit Királyi Haditengerészet kimentette őket a kereskedők karmai közül.

1840 és 1872 között 26 ezer rabszolga érkezett a Rupert-öbölbe; nekik sikerült túlélniük az utazást és az azzal járó viszontagságokat. De sajnos az sem lélegezhetett fel, aki megpillantotta a megváltást jelentő sziget hegycsúcsait, a száraz, szeles és forró Rupert-völgy ugyanis elviselhetetlen körülményeket teremtett az odaérkezők számára; becslések szerint legalább ötezer ember lehet itt eltemetve.

A negyvenes évektől kezdve a Királyi Haditengerészet hajórajt állomásoztatott Jamestownnál, hogy visszaszorítsa a rabszolgakereskedelmet, s érvényt szerezzen a brit abolíciós törvénynek. Az ideérkező feketék szerződéses munkásokká váltak, speciális táborokba internálták őket, de már „felszabadított afrikaiaknak” nevezték őket. Számuk egyre nőtt, a sziget erőforrásai pedig folyamatosan apadtak, így azok, akik nem kaptak szerződést, felszabadultak, s a Nyugat-Indiák felé vették az irányt.

A sziget első szisztematikus feltárása 2008-ban vette kezdetét helyi önkéntesek bevonásával. A völgy nagy részén jelöletlen sírok találhatók, ahol eddig 325 személy földi maradványát tárták fel, közülük csak öt kapott koporsót. A nőket gyermekeikkel temették el, de néha a családtagok egészen közel kerültek egymáshoz a sebtében kialakított tömegsírokban. 83 százalékuk gyermek, tinédzser korú, vagy fiatal felnőtt; a halál oka legtöbbször a skorbut volt, de gyakori az erőszakra utaló jel is, két áldozatot pedig lelőttek. A vizsgálat rámutatott, hogy az áldozatok kultúrája gazdag volt, erős identitástudattal rendelkeztek, s sokuknak sikerült megtartani személyes holmijukat.

Ibolya nap a Gödöllői Királyi Kastélyban
Címkék

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Játsszon!

Mikor jött létre a Templomos Rend?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. tavaszi száma