Feltárul Szent Ilona titka
2012. március 13. 09:12
Tömegsírokba temették az abolíciós törvények után menekülni próbáló rabszolgákat Szent Ilona szigetén, ahol négy éve folynak az ásatások.
Korábban
Szent Ilona szigete arról ismert, hogy itt töltötte száműzetését Napóleon 1815-től egészen haláláig, 1821-ig, miután az európai egyesített erők megsemmisítő vereséget mértek csapataira Waterloonál. A Délnyugat-Afrikától jó 1500 kilométerre elhelyezkedő apró sziget azonban rengeteg rabszolga szálláshelye is volt, akik itt értek partot azt követően, hogy a brit Királyi Haditengerészet kimentette őket a kereskedők karmai közül.
1840 és 1872 között 26 ezer rabszolga érkezett a Rupert-öbölbe; nekik sikerült túlélniük az utazást és az azzal járó viszontagságokat. De sajnos az sem lélegezhetett fel, aki megpillantotta a megváltást jelentő sziget hegycsúcsait, a száraz, szeles és forró Rupert-völgy ugyanis elviselhetetlen körülményeket teremtett az odaérkezők számára; becslések szerint legalább ötezer ember lehet itt eltemetve.
A negyvenes évektől kezdve a Királyi Haditengerészet hajórajt állomásoztatott Jamestownnál, hogy visszaszorítsa a rabszolgakereskedelmet, s érvényt szerezzen a brit abolíciós törvénynek. Az ideérkező feketék szerződéses munkásokká váltak, speciális táborokba internálták őket, de már „felszabadított afrikaiaknak” nevezték őket. Számuk egyre nőtt, a sziget erőforrásai pedig folyamatosan apadtak, így azok, akik nem kaptak szerződést, felszabadultak, s a Nyugat-Indiák felé vették az irányt.
A sziget első szisztematikus feltárása 2008-ban vette kezdetét helyi önkéntesek bevonásával. A völgy nagy részén jelöletlen sírok találhatók, ahol eddig 325 személy földi maradványát tárták fel, közülük csak öt kapott koporsót. A nőket gyermekeikkel temették el, de néha a családtagok egészen közel kerültek egymáshoz a sebtében kialakított tömegsírokban. 83 százalékuk gyermek, tinédzser korú, vagy fiatal felnőtt; a halál oka legtöbbször a skorbut volt, de gyakori az erőszakra utaló jel is, két áldozatot pedig lelőttek. A vizsgálat rámutatott, hogy az áldozatok kultúrája gazdag volt, erős identitástudattal rendelkeztek, s sokuknak sikerült megtartani személyes holmijukat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 20:20
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale 18:05
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája 16:05
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski 15:05
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor 09:50
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója 09:05
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap