Megnyílt Vegasban a gengsztermúzeum

2012. február 19. 13:05 MTI

Öt évig tartó előkészítés után megnyílt Las Vegasban a szervezett bűnözés és a bűnüldözés amerikai múzeuma, amelyet a kissé kacifántos név helyett röviden máris "gengsztermúzeumként" - Mob Museum - emlegetnek. A 42 millió dolláros létesítmény számos híres bűnöző "emléktárgyait" tárja a nagyközönség elé - hála olyan adományozóknak is, akik jobbnak látták, ha nem nevezik meg őket.


A több mint 1600 négyzetméteres kiállítási térben megtalálható az 1929. évi, Al Capone nevéhez fűződő hírhedt Valentin-napi mészárlás golyóbecsapódásainak nyomait őrző chicagói téglafal is. A múzeum azt tűzi ki maga elé célként, hogy "a történetet mindkét oldalról" bemutassa, dokumentálja a gengszterek és a rendőrök küzdelmét és azt is, hogy ez a harc hogyan formálta Las Vegast, ahol most az új intézményt megnyitották.

A múzeumnak egy volt szövetségi bírósági épület ad otthont, amely 1950-51-ben a gengszterbandákról és azoknak az ország gazdasági, politikai és kulturális életére gyakorolt befolyásáról folytatott meghallgatások egyik helyszíne volt. A Kefauver-bizottság összesen 14 helyen ülésezett a vizsgálat keretében.

A múzeum bejáratánál nagyméretű fekete-fehér fotó látható, lábujjat ábrázol, rajta fehér cédulával: Gyilkosság, Benjamin Siegel. 810 Linden. Beverly Hills. Az illető "Bugsy" Siegel, ezt a gengsztert sokan ismerik Warren Beatty 1991-es Bugsy című filmjéből, amely a szervezett alvilágnak Las Vegas születésében játszott szerepét elevenítette fel.

A gengsztermúzeum az 1930-as évektől az 1980-as évtizedig dolgozza fel a történetet, azt az időszakot, amelyben a szervezett bűnözést a családi és etnikai kapcsolatok határozták meg, a bűnüldözés és az igazságügyi rendszer pedig a gengszterek elleni harcban formálódott.

A kiállítási tárgyak között megtalálni a szesztilalom korszakának viszkis palackjait és az FBI által a Kennedyek korszakának idején végzett lehallgatások magnószalagjait. Az egyik rész a gengszterek politikai területeken játszott szerepét mutatja be, azt az időszakot, amikor az alvilág befolyást gyakorolt az amerikai választásokra és Fidel Castro Kubájára. A tárgyalótermet, ahol a Kefauver-bizottság ülésezett, restaurálták, és egy korabeli film segítségével a látogató tanúja lehet az 1950-es időknek.

A múzeum anyagát Kathleen Hickey Barrie kurátor és férje, Dennis válogatta össze. Az asszony szerint Las Vegas a kiállítási intézmény számára a lehető legjobb hely, mert "itt váltott át a gengszterizmus a szesztilalom idején a tiltott alkoholkereskedelemhez kapcsolódó bűnözésből valami olyasminek a létrehozásába, ahová a világ minden részéről el akartak jönni az emberek. Las Vegasról szól, de igazából országos történet".

A múzeum gondolata Oscar Goodman ügyvédtől ered, aki országos hírnévre és komoly vagyonra tett szert Meyer Lansky, Tony Spilotro és más híres gengszterek védőjeként. Goodman 1999-től 2011-ig a város polgármestere volt, és a hivatalos eseményeken egyik kezében martinis pohárral, mindkét karján pedig egy-egy lánnyal szokott megjelenni. A bíróság, amelyből a múzeumot kialakították, számos híres perének helyszíne volt - és polgármesteri irodájából éppen rálátott az épületre.

Goodman, akárcsak maga a múzeum, bizarr jelenségnek tűnhet, de Michael Green történész, a projekt szakértője vitatja ezt. "A múzeum segíteni fog az embereknek abban, hogy megértsék Las Vegas eredetét" - mondta a Reutersnek. De azért hozzátette: "Persze távozóban valószínűleg azt fogják gondolni, hogy ilyen múzeum csak itt lehetséges".

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma