A vulkáni hamuban rejlik az ókori épületek titka
2011. december 6. 08:38
A vulkáni hamu miatt masszívak annyira a több ezer éves ókori épületek, s főként ezzel magyarázható, hogy miért nem kezdte ki az idő vasfoga többek között a római Colosseum épületét.
Korábban
A rómaiak több mint kétezer éve kezdték el a beton gyártását. Az ókoriak által használt változat sokban különbözik a ma ismert betontól, egyik jellemzője, hogy sokkal gyengébb. Mégis, a Pantheon vagy a Colosseum több évszázadon át úgy tudott fennmaradni, hogy gyakorlatilag semmilyen állagmegóvó intézkedést nem végeztek rajta. Földrajztudósok, régészek és mérnökök vizsgálták és vizsgálják az épületeket, hogy megfejtsék, vajon mi a titka az ókori épületek masszívságának.
„A római beton sokan gyengébb, mint a ma ismert beton. Körülbelül tizedannyira erős” – így Renato Perucchio, a New York-i Rochester Egyetem mérnöke. Az ókori beton szilárdságának legfontosabb eleme az anyag egyik fontos összetevője, a vulkáni hamu. A római beton készítése is a mész égetésével kezdődött, amihez vizet adtak, de később vulkáni hamuval keverték össze.
Az i.e. 2. századra a rómaiak már a monstre építkezéseken is alkalmazták az eljárást. Ugyan a mész alapú habarcs már a görögöknél is ismert volt (Kínában például rizzsel növelték az építőanyagok szilárdságát), de a tufával való kombináció római találmány volt – mondta el Perucchio.
Az eljárás Augustus idején terjedt el igazán, amikor az első római császár elrendelte az Örök Város épületeinek restaurálását, s több építkezés is zöld utat kapott. A bányászok ekkor a Pozzolane Rosse-nak nevezett területről, a Rómától körülbelül 20 kilométerre délre levő Colli Albani vulkán mentén jutottak hamuhoz.
A római beton látható sikere ellenére az anyag nem élte túl a birodalom bukását. „Ezeket a hatalmas épületeket csak a Római Birodalom által biztosított megfelelő bürokráciával és szervezéssel lehetett kivitelezni” – vallja Perucchio.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Közel-Kelet
- Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
- Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
- Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
- Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
- Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát
- 2700 éves asszír istenszobor került elő az iraki sivatagból
- Római kori temető maradványaira bukkantak a Gázai övezetben
- Másfél millió élet egy döntetlenért: az iraki–iráni háború
- Rövid életű diplomáciai közeledést hozott Izrael és Egyiptom között Camp David
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- 17:42
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05