Nézettségi rekordot hozott Hitler apokalipszise

A korabeli filmdokumentumokból - híradókból, propagandafilmekből, magánarchívumokban őrzött celluloidszalagokból - összeállított anyag mintegy 30 százalékát ezúttal először láthatta a nagyközönség, méghozzá eddig példátlan módon színes változatban, digitális restaurálás alapján.

A tévépremier a rendező-történész páros két évvel ezelőtt már nagy sikert arató, a France 2 francia közszolgálati csatornán több estén összesen 17 millió ember által megtekintett Apokalipszis II. Világháború című vállalkozását követi, amely hasonló módszerrel és technikával a legutóbbi világégés dokumentumait rendezte történelmi filmmé. Az akkori, többestés, összesen hatórás alkotást a világ számos más országában is műsorra tűzték az adók.

A két, egyenként 54 perces részből álló dokumentumfilmet követő beszélgetés során az alkotók elmondták, az Apokalipszis sorozat időben csaknem száz év legdrámaibb szakaszaira koncentrál, 1899-től (Hitler születésétől) a hidegháború végéig, 1989-ig terjedő ívet fog át. A következő rész az első világháborút fogja ábrázolni és 2014-re, a négy évig tartó vérfürdő kitörésének századik évfordulójára készül el, az utolsó pedig a hidegháború korszakát kívánja feldolgozni.

Akárcsak két éve a II. világháborúról szóló összeállítás, az új dokumentumfilm is óriási érdeklődést váltott ki, a France 2 adása a kereskedelmi adókat is verve több mint hatmillió embert, a nézőtábor több mint 22 százalékát ültette a képernyő elé (a TF1 amerikai krimisorozatának 4,4 millió nézője volt) - vagyis a franciákat mindmáig erősen foglalkoztatja a közelmúlt történelme.

A nagy nézettséghez feltehetően hozzájárult a színes technika és a narrátor Mathieu Kassovitz, aki az egyik legismertebb - részben magyar származású - francia filmszínész és rendező. Szövegmondása Mihail Romm klasszikusnak számító Hétköznapi fasizmus című, ugyancsak korabeli filmfelvételekből összeállított filmjének stílusára emlékeztet, a nézőt éppen a megdöbbentő képeket ellenpontozó hűvös tárgyilagosságával készteti állásfoglalásra. A film szerzői elmondták, hogy a digitális technika révén ma már lehetséges a fekete-fehér felvételek eredeti színeinek tudományos pontosságú rekonstruálása, ez növelte a filmdokumentumok valószerűségét, a diktátor felemelkedéséről rajzolt pszichológiai pályakép hitelességét.

Az Apokalipszis Hitler anyagának összegyűjtésén tizenkét kutatóból álló nemzetközi - francia, német, amerikai és angol, cseh és olasz - csoport dolgozott, mintegy száz filmarchívumban és gyűjteményben kerestek hozzá mozgóképeket, fotókat, dokumentumokat. A dokumentumfilm részletesen elemzi Hitler pályájának állomásait, bemutatja, hogy miként vált fanatikus nacionalista és antiszemita megszállottá az I. világháború lövészárkaiban a későbbi diktátor, hogyan egyengette útját a hatalomba szónoki képessége, szervezőereje mellett megannyi egyéni és történelmi véletlen és politikai tragédia, többek között Németország első világháborús veresége, a gazdasági válság, a német uralkodó osztály vaksága, a kommunisták Sztálin utasítására folytatott, a szociáldemokratákkal való antifasiszta összefogást elutasító politikája.

És még így is, alig néhány héttel Hitler kancellárrá való kinevezése előtt pártja olyan választási kudarcot szenvedett, hogy a külvilág azt hitte, fellélegezhet, sőt Léon Blum francia szocialista politikus "Hitlernek vége" címmel írt cikket. Ismeretes, mi következett valójában. A vetítést követő vitán az Apokalipszis-sorozat alkotói hangsúlyozták: ahhoz, hogy a hitleri birodalom borzalmai ne ismétlődhessenek meg, nem szabad felejteni - új filmjük ezt szolgálja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek