Filippino Lippi kilép Botticelli árnyékából

A toszkánai Pratóban született reneszánsz művész apja maga is híres festő, Fra Filippo Lippi szerzetes volt, aki elkövette azt a "hibát" (amelyért a festészet mindmáig hálás lehet neki), hogy beleszeretett modelljébe, Lucrezia Buti karmelita apácába: ebből a valószínűtlen és annak idején nagy botrányt kiváltó kapcsolatból született Filippino Lippi.

"Művészeti értelemben Filippino első mestere maga az édesapa volt" - mondta az AFP-nek Alessandro Cecchi, a római kiállítás biztosa, aki ezt a megállapítását azzal is alátámasztotta, hogy az első teremben Filippo Lippi egyik "tondo" (kör alakú) festményével - Szűz Mária a kisded Jézussal - fogadja a látogatót. A kisebbik Lippi 12 éves korában jutott árvaságra: ekkor került Botticelli műhelyébe, ahol hat évig dolgozott a mester mellett. Olyan eredményesen, hogy Lucca és San Gimignano, két gazdag toszkánai város névre szóló rendelésekkel halmozta el, és ezek teljesítése végett kilépett nagy tanítója műhelyéből.

A fiatal művész nem érte be mesterének utánzásával, ezt jól illusztrálja egyazon témának két feldolgozása. Botticelli úgy festette meg a kisded Jézus előtt hódoló mágusokat, hogy színpompás ruhákba öltöztette őket, ezzel a ragyogó képel szemben látható Filippino Lippi egyszerűségében is megragadó alkotása. A párbeszéd a két mű között igen érdekes.

Filippino Lippi első jelentős munkája a firenzei Santa Maria del Carmine templom Brancacci-kápolnájának dekorálása volt. 1484-ben és 1485-ben három freskót festett meg a Szent Péter életének szentelt ciklusból és befejezett két másikat, amelyet még Masaccio kezdett meg. Az egyik tablón Filippino saját önarcképe is látható.

A következő megbízó Filippo Strozzi kereskedő és bankár volt, akinek magánkápolnáját dekorálta a firenzei Santa Maria Novella templomban. Az ő rendelésére készült a Strozzi Madonna is, amely ma a New York-i Metropolitan múzeum egyik kincse - és most ott látható a római kiállításon.

1488 Filippinót Rómában találja, ahol a Pantheon közelében lévő Santa Maria Sopra Minerva templom Carafa-kápolnáját dekorálja. A két nagy munka színhelye között "ingázva" Filippino Lippi tizenöt éven át festette a Strozzi-kápolnát - a megrendelő már nem érte meg a mű befejezését.

A kiállítás sztárja a Pala Nerli néven ismert oltárkép, amelyet erre az alkalomra restauráltak: "Négy lakkréteget távolítottunk el, mert az évek során besötétedtek, ez lehetővé tette, hogy visszaállítsuk az eredeti színek ragyogását" - mondta elégedetten Alessandro Cecchi. A Mária a gyermek Jézussal, a gyermek Szent Jánossal, Szent Mátéval, Szent Katalinnal és két jótevővel című kép a firenzei Santo Spirito - Szentlélek - templomban található. A képen a Kisjézus a pufók Szent János által hordozott kis kereszttel játszadozik. Cecchi professzor szerint ez a mű jól bizonyítja, hogy Filippino Lippi "maga is nagy mester volt, egyáltalán nem marad el Botticellitől, és méltánytalanul feledkeznek meg róla".

A tárlat egyik fénypontja mégis Botticelli egyik kis méretű képe, amelynek címe La derelitta (Az elhagyott): a magántulajdonban lévő mű, amely már a manierizmus stílusjegyeit hordozza, ritkán kerül a nagyközönség elé. A Scuderie del Quirinale termeiben megrendezett kiállításon Lippinek mintegy negyven, Botticellinek hét vászna látható egészen 2012 január 5-ig.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére