Az első felfedezők leszármazottai az abók
2011. szeptember 27. 08:07
Az ausztráliai őslakosok felmenői a modern ember vándorlásának első hullámában érkezhettek a kontinensre - derül ki a legújabb genetikai kutatások eredményeiből.
Korábban
A legnagyobb kontinens első benépesülése 70 ezer évvel ezelőtt történhetett, míg a modern ember először 50 ezer éve léphetett Ausztrália földjére - derítette ki egy nemzetközi kutatócsapat az abók génjeinek szekvenálásával.
A hajmintákból kivont DNS alapján elvégzett vizsgálatok alapján a dán és kínai kutatók ugyanis azt feltételezik, hogy az őslakosok felmenői már 64-75 ezer évvel ezelőtt elváltak az európaiak és ázsiaiak őseitől. A genetikusok szerint az abók ősei lehettek az első modern emberi felfedezők, valamint az ausztrál őshonos népesség lehet a leghosszabb ideje egy földrajzi helyen tartózkodó embercsoport.
A felfedezés jelentősen átírta a modern ember elterjedésével kapcsolatos elméleteket is, ugyanis eddig az abókat az Ázsiát benépesítő csoportok leágazásának tartották. A kutatócsoport eredményei alapján azonban valószínűsíthető, hogy amikor Ausztrália őslakosainak felmenői megkezdték utazásukat, az ázsiaiak és az európaiak még nem váltak el egymástól. A később elkülönülő ázsiaiak és az abók 24 ezer évvel később egyszer keveredtek egymással.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
