Az abók változtathatták meg Ausztrália időjárását
2011. július 7. 12:46 Science News
Az abók égetéses gazdálkodása hozzájárulhatott Ausztrália klímájának megváltozásához - állítja Michael Notaro, a Wisconsini Egyetem klímakutatója, aki csapatával szimulációkat végzett a mesterséges tüzek környezeti hatásainak felderítésére.
Korábban
A 17.századtól érkező európai telepesek az ausztráliai bennszülöttek furcsa szokására figyeltek fel: az abók a száraz évszak hideg hónapjaiban Észak-Ausztrália egyes területein felégették a füves területeket. Az ellenőrzött tüzek célja eredetileg a növényi populáció növekedésének serkentése volt, ám az őslakosok szokatlan gyakorlata nem várt mellékhatást is eredményezhetett, ugyanis a nyár vége ezáltal sokkal szárazabbá és forróbbá vált.
A tudósók körében az égetések állatvilágra gyakorolt katasztrofális hatása eddig is ismert volt, viszont az esetleges időjárási változásokat vitatták. Notaro és kollégái a teljes monszun előtti, alatti, és utáni időjárást vizsgálták novembertől egészen márciusig; szimulációjuk során olyan globális klímamodellt használtak, amely figyelembe vette a tenger, föld, atmoszféra és növényzet közötti kölcsönhatásokat. A kutatócsoport húsz százalékkal csökkentette a növényzet méretét Észak-Ausztráliában, és az így kapott értékeket összevetette az érintetlen növénytakaró alapján kapott eredményekkel.
A csapat a kísérlet eredményeit a Geophysical Research Letters júniusi számában publikálta. A vizsgálatok szerint a novemberi és decemberi hónapokban több mint három centiméterrel csökkenhetett a csapadékmennyiség, ezáltal később kezdődhettek el az élővilág szempontjából létfontosságú esők, melyek egy hosszú száraz időszakot zártak le. A kutatók azt is megállapították hogy a levegő hőmérséklete - vélhetően az égetések közvetett hatásai miatt - 0,5 fokkal emelkedhetett a monszun előtti évszakban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
- Egy legenda szerint a mai napig segíti a diákokat Lorántffy Zsuzsanna tegnap
- Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén tegnap