Ókori hajógyárat fedezhettek fel Róma közelében
2011. szeptember 26. 08:36 MTI
Ókori hajógyárat fedeztek fel nagy valószínűséggel a Southamptoni Egyetem és a római Brit Intézet régészei, akik az olasz főváros közelében Portus antik kikötővárost tárják fel.
Korábban
Portus napjainkban három kilométernyire van a tengertől, a római Fiumicino repülőtér közelében található. A mesterséges kikötő kiépítése a Tiberis (Tevere) torkolatában Claudius császár i.sz. 41 és 54 közötti uralkodása alatt kezdődött, amikor Ostia, az ókori Róma eredeti kikötője már nem bírta a hirtelen megnövekedett teherforgalmat.
A létesítményt Nero (54-68) avatta fel, majd Traianus (98-117) építette meg a második "ütemét". A 6. században sorsára hagyták a várost, amikor a kikötő kezdett eliszaposodni. Bár fontos szerepet játszott Róma életében, Portusról mindmáig lényegesen kevesebbet lehet tudni, mint Ostiáról.
A régészek a kikötői komplexum központjában egy masszív négyszögletes épületet tártak fel, amelyet eredetileg raktárnak hittek. A további ásatások viszont felvetették annak a lehetőségét, hogy kezdetben a létesítmény hajókészítő műhely lehetett, ahol egyaránt vállalták a hajók építését és javítását. "Nagyon kevés római birodalmi hajókészítő műhely került eddig napvilágra, amennyiben feltételezéseink bebizonyosodnak, ez lesz mind közül a legnagyobb a Földközi-tenger térségében" - hangsúlyozta az ásatásokat irányító Simon Keay, az egyetem professzora.
A feltételezett hajógyár az i.sz. 2. században épült. Hossza körülbelül 145 méter lehetett, szépessége pedig 60 méter, magassága pedig elérte a 15 métert. Hatalmas, téglaborítású betonoszlopok tartották a famennyezetet. Az épületben legkevesebb nyolc dokkot alakítottak ki.
Portusban előkerültek olyan felíratok is, amelyek tanúsága szerint a kikötővárosban hajóépítők céhe (corpus fabrum navalium portensium) működött. Találtak egy olyan ókori padlómozaikot is, amelyen a most feltárt épülethez hasonlót a dokkokban álló hajókkal együtt "keltett éltre" az antik művész.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen tegnap
- A magyar divat koronázatlan királynője volt Rotschild Klára tegnap
- Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság tegnap
- Félmillió áldozatot követelt a Banglades függetlenségét is elhozó Bola-ciklon tegnap
- Jezsuita mintára hozta létre Pázmány Péter a nagyszombati egyetemet tegnap
- Nem vették fel a főiskolára, húsz évig épületek díszítésén dolgozott Auguste Rodin 2024.11.12.
- First Ladyk politikai szerepben 2024.11.12.
- Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást 2024.11.12.