Tobzódott a javakban az ókori kikötő
2009. október 5. 10:47 The Guardian, MTI
Tobzódott a javakban az ókori Róma, ahová a birodalom minden pontjáról érkeztek a luxuscikkek. Az antik világ életmódjáról Portus kikötőváros feltárásai árulkodnak, amely napjainkban 3 kilométernyire van a tengertől, a római Fiumicino repülőtér közelében.
Korábban
Amint arról korábban is beszámoltunk, a mesterséges kikötőt az i.sz. 1. században építették, amikor Ostia, az ókori Róma eredeti kikötője már nem bírta a hirtelen megnövekedett teherforgalmat. A 2. század elején Traiannus császár uralkodásának idején megépítették a kikötő "második" ütemét is.
Az új kikötő ellenére a teherhajóknak "sorba" kellett állniuk a kikötésre és kirakodásra várva. Portus volt Róma "gyomra": a gályák mindenekelőtt alapvető élelmezési cikkeket, gabonát, bort, olajat, olajbogyót hoztak, valamint garumot, a sós tengeri vízben fermentált halból készült mártást, amelyet gyakorlatilag minden étel készítésekor felhasználtak. Szállítottak azonban egzotikus gyümölcsöket és fűszereket is.
Rakodómunkások ezrei szorgoskodtak állandóan a kikötőben, de érkeztek ide magas rangú látogatók is. Az épp uralkodó császárok is állandóan figyelemmel kísérték tengerparti palotájukból a Portusban folyó munkát, hiszen, ha nem érkeztek be időben a gabonaszállítmányok, az zavargásokat vonhatott maga után az Örök Városban.
A rómaiak növekvő gazdagságával párhuzamosan Portusba áramolni kezdtek a tehetősek által vágyott luxuscikkek - selyem és kozmetikumok, kenőcsök és illatszerek. Egyiptomból és Indiából lenvászon és gyapjúszövet érkezett, a "megkopasztott" görögországi templomokból pedig márvány- és bronzszobrok, illetve arany, ezüst és drágakövek. Portus kikötőjébe hajózták be a császári paloták külső burkolására szánt márványon kívül az ólom- és bronzöntvényeket is. Más gályák az "élő" árut szállították: egzotikus állatokat hoztak Afrikából és Indiából, valamint rabszolgákat.
A feltárások oldala
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap