Igazi édenkert volt a perui sivatag
2011. augusztus 19. 12:31
Brit tudósok szerint a ma kietlen és sivatagos Ica-völgy egykor gazdag mezőgazdasággal rendelkezett, azonban a fák kivágása miatt néhány évszázaddal később összeomlott a földművelés – olvasható a Vegetation History and Archaeobotany című szaklap egyik tanulmányában.
Korábban
Az Ica folyó mentén elhelyezkedő Ica-völgy ma már kietlen sivatag, egykoron viszont termékeny föld húzódott itt. Az őslakosok néhány évszázadon keresztül számos növényt termesztettek a hódítást megelőző időszakban, ám az intenzív földművelés az ökoszisztéma összeomlásához vezetett – állítja az elmélet atyja, David Beresford-Jones bioarcheológus.
A Cambridge-i Egyetem kutatója és csapata az i. e. 750 és i. sz. 1000 között lakott településekről begyűjtött növénymintákat analizálta. A növényi maradványok vizsgálatából a völgylakók táplálkozására következtettek, s három periódust tudtak rekonstruálni: a gyűjtögetés korszakát, majd a rá következő intenzív földművelést, végül az ismételt gyűjtést. Beresford-Jones szerint „a farmerek átléptek egy ökológiai küszöbértéket, és a változások visszafordíthatatlanná váltak”.
Az Ica-völgy földművelését a huarango fa tette lehetővé, mivel a növény gyökerei megkötötték a talajt, védelmezve azt az eróziótól, valamint biztosították a föld termékenységét a talaj nedvesen tartásával. A farmerek viszont kivágták a fákat, hogy így növelhessék a termőterületet, ezzel azonban a talajt megfosztották termőképességétől.
A térség korai lakosai egészen i. e. 100-ig csigákat és egyéb, a tenger által kínált táplálékot fogyasztottak, ekkor viszont feltűntek a mezőgazdaságra utaló növények, jelesül a tök, a manióka és a kukorica. Évszázadokon belül intenzívebbé vált a földművelés, a lakosság tápláléka pedig a chillivel és a babbal gazdagodott. Azonban a bőség kosarából nem vehettek örökké, ötszáz év elteltével a lakosság visszatért ősei táplálékához, a kígyókhoz és a tenger gyümölcseihez. Az egész ciklus folyamán az egyetlen változás csak a huarango fák eltűnése volt.
A talaj pusztulásának másik régészeti nyoma a festés során alkalmazott indigócserje használatának visszaszorulása, ugyanis az értékes növény csak a vízparton, a huarango árnyékában terem meg. Ma a táj kihalt sivatag, már csak az egykori csatornák körvonalai idézik fel a letűnt édenkert emlékét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap