A láthatatlan tinta titkai
2011. augusztus 8. 11:58 io9
Szinte egyidős a történelemmel a láthatatlan tinta, amelyet széles körben, de leginkább háborúban használtak. Hétpecsétes titkára mi sem jellemzőbb, minthogy a CIA csak nemrég, idén áprilisban oldotta fel a metódus rejtélyeit őrző dokumentumokat.
Korábban
Az emberiségben mindig is megvolt a magánélet, a magánlevelezés iránti vágy. Voltak olyan idők, amikor a hagyományos tinta is elég titkot rejtett magában, de az írástudás elterjedésével valami újat kellett kitalálni, hogy a levél ne kerüljön illetéktelenek kezébe: ekkor jött a képbe a „tinta” láthatatlan formája, amely leginkább a hadiállapot beálltakor került reflektorfénybe.
A történelem első láthatatlan tintája az idősebb Plinius személyével fonódott össze. A római parancsnok, író és tudós leginkább a ’bátraké a szerencse’ mondatával hagyott nyomot a történelemben, igaz, végzete alaposan rácáfolt erre: pont akkor hajózott a Vezúvhoz, mikor a tűzhányó kitört, Plinius pedig füstmérgezést kapott. Viszont ő volt az is, aki az emberiséget a láthatatlan tinta első receptjével ajándékozta meg: a tudós-hadvezér szerint a mocsári kutyatej kivonatából olyan írás készülhet, amely láthatatlan a szemnek. Nem volt véletlen, hogy Plinius köpenyét alkalomadtán katonai vértre cserélte, hiszen a „tinta” a történelem során a háborúban tette a legnagyobb szolgálatot.
Érdekes, hogy a hő, a fény és a kémiai anyagok hatására működő formák közül az utóbbi terjedt el először. A kémiai úton kifejlesztett láthatatlan tinta bizonyos vegyi anyagok hatására válhat láthatóvá. Ilyet használtak az amerikai függetlenségi háborúban is, aminek azonban sokkal fejlettebbnek kellett lennie, minthogy az ilyen levél birtokába jutó ellenséges erő meglobogtasson egy káposztát, az írás pedig azonmód felfedje titkát (az ecet a vöröskáposzta levére színeződött el.) A kémek rendszerint szódabikarbónát tartottak maguknál, ezzel tudták feloldani a levelek titkosságát.
A kémiai módszereket a melegítésre való áttérés követte. A hő hatására először a tinta által súlyosan megrongált részek váltak feketévé. Ha viszont az egész papírt finomam végig benedvesítették, akkor az alacsony hő nem mutatta meg az írást. A németek által kifejlesztett recept a következő volt: 30 gramm timsó és 30 gramm fokhagyma leve, ezeket összekeverni, majd ráhelyezni a papírra. A testnedvek is alkalmasak láthatatlan tintának: ilyen a nyál, vagy a vizelet, de egy MI6 ügynök szerint a legjobb a sperma, amely még a jód hatására sem válik láthatóvá. Lényegében azonban szinte minden, ami a kezünk ügyébe kerül, használható: a méz, a tej, s a szappanos víz is.
Az 1949-ben elfogadott genfi egyezményeknek a hadifoglyokról szóló része garantálta a jogot a magánlevelezésre, ugyanakkor korlátozta a láthatatlan tinták feloldására való hő használatát, ezért a tisztviselők ismét a kémiai anyagokhoz fordultak. A szövetségesek két olyan papírt fejlesztettek ki, amellyel le lehetett csökkenteni a titkos levelek számát: a Sensicoat nehéz volt és drága, de olyan anyaggal volt bevonva, amely ellenállt a folyadékoknak és az ecetnek, s azok hatására elszíneződött. A másik az Anilith, amely ugyan olcsóbb volt, de szintén kimutatta a gyanús anyagokat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Új műtárgyak és környékbeli kuriózumok tekinthetőek meg Füleken 13:20
- A hintapolitika végül nem felszabadulást, hanem megszállást hozott 09:50
- Az utolsó inka szabadságharcos, II. Túpac Amaru kivégzésével kihalt a dinasztia is 08:20
- Bátyja nyomdokaiba lépett, mégis külön utat járt be Sinkó László tegnap
- A dzsungelben veszett nyoma az El Doradót kereső Fawcettnek tegnap
- Varrógép hajtotta az első elektromos szakállcsiszolót tegnap
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint tegnap
- Különleges vígjáték bemutatójára készül a Békéscsabai Jókai Színház tegnap