Czóbel eltűnt képe, Tihanyi levágott bajsza

2011. június 30. 11:41 MTI

Hogyan vágták le Tihanyi bajszát, hogy került elő Czóbel képe Párizsban, és mi lett Kernstok nyergesújfalui villájával? Ezekre a kérdésekre is választ ad a Szépművészeti Múzeumban látható, Nyolcak című kiállításhoz készült nagyszabású dokumentumfilm, amelyet július 13-án mutatnak be a múzeumban.


A májusban nyílt tárlat közönsége jelenleg is láthat egy 13 perces kisfilmet a múzeumban, de az alkotók már korábban is úgy gondolták, hogy a Nyolcak, azaz Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos története egész filmet kíván. "A magyar művészet nagyszerű felívelő szakaszáról van szó, izgalmas századelős história" - mondta Szalay Péter Balázs Béla-díjas rendező.

A Szépművészeti Múzeum megbízásából készült dokumentumfilm végül köztes műfajban született, oknyomozó és ismeretterjesztő, a legfontosabb mégis az volt, hogy korhangulat lengje át - fogalmazott Szalay Péter, hozzátéve, hogy az alkotók és a közreműködő kurátorok, művészettörténészek, így Rockenbauer Zoltán, Passuth Krisztina, Barki Gergely, Molnos Péter és a múzeum részéről Schilling Sára mélyen beleásták magukat a Nyolcak művészetébe. "Szövevényes kapcsolatrendszer bontakozott ki a társművészetekkel, az irodalommal és a zenével. Termékeny időszak volt ez, gondoljunk például Ady és Bartók művészetére" - jegyezte meg.

Szalay Péter rendező és Barki Gergely, a film ötletgazdája azt gondolta, végig kell járni néhány magyarországi helyszínt, így jutottak el Kernstok Károly nyergesújfalui villájába, amely szellemi műhelye volt a kornak. "Nagyon jól fogadtak minket, megpróbáltuk életre kelteni a legendákat. Eljutottunk borospincékbe, az egyikben Ady Endre állítólag még egy verset is falra vésett. Felkerestük a Kernstok-villát, elég erős jelenete lesz a filmnek, hogy pillanatnyilag milyen állapotban van. De a hírek szerint hamarosan felújítják" - mondta a rendező. A filmben felelevenítik többek közt Kernstok Károly Lovasok a vízparton című képét, amelyet Szalay Péter szerint sikerült a Duna-parton méltó módon megidézni.

A dokumentumfilm budapesti helyszínekre, a Százados úti művésztelepre, a Dráva utcai műteremházba és a Schiffer-villába is elkalauzolja a nézőket. A Százados úti művésztelep 1911-ben épült, a Nyolcak fénykorával egyidős - mutatott rá Szalay Péter, hozzátéve: itt lakott hosszabb ideig Pór Bertalan és Czigány Dezső.

A Dráva utca Márffy, Bölöni György író, műkritikus és Tihanyi otthona volt, de a Nyolcakhoz erős szálakkal kapcsolódó Ady is gyakran megfordult itt. A filmben felelevenítik többek közt, hogy miként fosztották meg Tihanyit bajuszától, és bohém történetek is színesítik az alkotást. "Az igazán lényeges, hogy sikerült bejutni a művészlakásba, döbbenetes, hogy a mai napig őrzi azt a hangulatot, amelyet száz évvel ezelőtt is érezhettek az alkotók" - mondta a rendező.

Forgattak a Schiffer-villában is, amely a Nyolcak monumentális törekvéseinek egyik legjelesebb művét, Kernstok Károly 50 négyzetméteres üvegablakát őrzi. A stáb a szlovákiai Körtvélyesen a művészekhez szintén kötődő Lesznai Anna alakját idézte fel. A párizsi forgatás igazi meglepetést rejtett az alkotóknak, a Julian Akadémián előkerült Czóbel egyik rajza, amelyről csak újsághírekből lehetett tudni. A díjnyertes mű 1904-ben született. A filmesek megbeszélték az igazgatóval, hogy kölcsönkérik, az akadémia el is engedte Budapestre, ahol a Szépművészeti Múzeumban restaurálták.

Szalay Péter, Barki Gergely és Nagy Ernő operatőr három nap alatt csaknem egy tucat helyszínt járt végig a francia fővárosban, a művészettörténész előtanulmányai alapján sikerült a Nyolcak útjának jó részét bejárni. "A Magyar Vadak című kiállítás katalógusát vittük magunkkal, az volt a mi névjegykártyánk. Nem voltak előre leszervezve a forgatások, de amikor elővettük a katalógust, és a párizsiak látták, hogy köze van a francia fauvizmushoz, szinte minden kapu megnyílt, beengedtek művészakadémiákra, műteremházakba, magánlakásokba. Fantasztikus élmény volt, felemelő pillanat lesz ez a filmben" - fogalmazott Szalay Péter, aki kiemelte: párizsi hangulatot akartak varázsolni a filmbe. "A legfontosabb az volt, hogy megmutassuk a nézőknek, milyen hangulat uralkodott akkoriban Európában. Párizs, Budapest, Nyergesújfalu és Körtvélyes világában. Próbáljuk megfejteni, hogy születettek a képek" - tette hozzá.

A csaknem egyórás dokumentumfilm nagyszabású vállalkozásnak számít, mégis szinte rohamtempóban készült, áprilisban kezdődtek a forgatások. A Szépművészeti Múzeum Magyarországon úttörő szerepet tölt be azzal, hogy az időszaki kiállításához saját filmet gyárt - mutatott rá a rendező, megjegyezve, hogy a film remélhetőleg több látogatót vonz majd a múzeumba, a Nyolcak pedig kilép a televízióba és a médiába. A HD-formátumban forgatott filmből többnyelvű DVD készül vizuális katalógus gyanánt - fűzte hozzá.

"Olyan korszakra, olyan dicsőségre találtunk, amelyre büszkék lehetünk. Filmünk megpróbálja ugyan végigjárni a helyszíneket, de hagytunk még lehetőségeket. A cél, hogy közelebb hozzuk a művészek világát az utókorhoz, ez elsősorban érzelmi szinten, művészettörténeti csemegékkel valósul meg a filmben" - foglalta össze a rendező. A Nyolcak nyomában munkacímet viselő filmből angol változat is készül, csakúgy mint a múzeumban már látható előzetesből.

Szalay Péter filmjében két narrátor működik közre, Bíró Kriszta szólaltatja meg például Lesznai Annát és a Nyolcakat támogató Gertrude Steint. Férfi narrátornak Mácsai Pált szeretnék megnyerni. Az alkotásban számos archív fotó és filmbejátszás is szerepel, gazdag képi világa lesz - fogalmazott a rendező.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban

Játsszon!

Hány szervezete volt a magyar jakobinus mozgalomnak?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2014. őszi száma