A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában

A török hódoltság idején számos haditérkép és alaprajz készült a magyarországi végvárakról és a határvidékről elsősorban külföldről érkező várépítészek és mérnökök jóvoltából. Ki ne ismerné Lázár deák, a Magyar Királyságról rajzolt első fennmaradt nyomtatott térkép készítőjének munkásságát, vagy éppen Mikoviny Sámuelnek a magyar térképészet megalapításában végzett erőfeszítéseit? Pálffy Géza érdeme, hogy a kettejük működése közötti periódust, egy a haditérképészet szempontjából kevéssé ismert korszakot választott kutatásának tárgyául, s világította meg, jelesül az 1560-1570-es időszakot, amikor Szigetvár elesik, Báthory Istvánt lengyel királlyá koronázzák, az országban pedig folytatódik a török által elfoglalt területek visszaszerzéséért indított hadjáratsorozat.

A szerző A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában című kismonográfiájában a bécsi és karlsruhei kódexekben fennmaradt végvidéktérképek keletkezéstörténetének feltárásával igyekezett az új eredményeket pontosítani. A szerző – korábbi elméletét megcáfolva – logikusan végigvezeti, hogy a haditérképészet-könyvekben gyakran egynek gondolt Natale és Nicolo Angielini valójában két különböző személy, közelebbről egy testvérpár volt – ugyanúgy várépítészek, akik ráadásul egy időben, egy helyen, a magyar-és horvátországi végeken szolgáltak.

Pálffy Géza két fejezet erejéig bemutatja a két Angielini, Natale és Nicolo pályafutását. A Károly főherceg szolgálatában állt Natale élete az 1557-1574 közötti időszakból származó forrásokból követhető nyomon. A végvidéki főépítészi posztot csak hosszú idő múlva elnyerő szakember fia, Paolo szintén várépítész volt – bizonyította be Pálffy Géza. Nicolo életéről jóval kevesebb, s rövidebb időszakból (1566-1577) származó írásos forrás maradt fenn. Pálffy Gézának sikerült kimutatnia, hogy Nicolo Angielini mellett mind Natale, mind Nicolo, mind az előbbi fia, Paolo magas szinten művelte a térképkészítés mesterségét.

Az Angieliniek családi vállalkozás keretében működtek együtt, javították, átdolgozták egymás térképeit, s az egyes várak felmérésén túl a végvidéki főkapitányságok feltérképezésére, a végvárövezet-mappáinak megrajzolására specializálódtak – állapította meg a szerző. Pálffy Géza egy végvárszemle megrajzolásán keresztül azt is bemutatta, hogy 1563-1564 folyamán Ferdinánd királyi biztosai kíséretében Natale bejárta a horvát és vend határvidék várait, majd elkészítette a horvát-szlavón főkapitányságok térképét.

Az újabb kutatásokból kiviláglik – állítja a szerző –, hogy Nicolo a dunántúli vár- és végvidék-felmérések során készítette el Győr eddigi leghitelesebbnek tartott, 16. századi ábrázolását, de megrajzolta II. Miksa császárnak a végvárváros mellett állomásozó táborát is. „Munkájuk a 18. századi rendszeres térképészeti-katonai felmérések eddig ismert legkorábbi közép-európai előzményének tekinthető, de még nemzetközi összehasonlításban is kiemelt helyet foglal el az európai (hadi)térképészet történetében” – foglalja össze az Angieliniek munkásságát Pálffy Géza.

Azon túlmenően, hogy a szerző elvégezte az Angielini-féle végvidékmappák és Nicolo Magyarország-térképe keletkezéstörténetének feltárását, sikerült rálelnie az Osztrák Nemzeti Könyvtár térképtárában Natalénak a kanizsai főkapitányságról készített határvidékmappájára is. A két – a magyar mellett német – nyelven is olvasható kismonográfia bőséges jegyzetapparátussal van ellátva, amivel Pálffy Géza tovább kalauzolja az olvasót a haditérképészet izgalmas világába, s segítő kezet nyújt a még pontosításra váró részleteket kutató szakembereket a munkájukban, mivel még bőven van tisztázásra váró kérdés – siet leszögezni a szerző. Mindenesetre Pálffy Géza már így is nagy szolgálatot tett a magyarországi haditérképészet kérdőjeleinek kiegyenesítését illetően; de akinek még ez sem lenne elég, azok a tipográfiailag kiváló minőségű mű színes mellékletében és a térképeket tartalmazó CD tartalmának böngészésében biztosan örömüket lelik.

Pálffy Géza: A haditérképészet kezdetei a Habsburg Monarchiában. Az Anglielini várépítész-família rendszeres térképészeti tevékenysége a horvát-szlavón és a magyarországi határvidéken az 1560-1570-es években. Magyar Országos Levéltár. Budapest, 2011. 108 oldal, 7980 Ft

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait