Tudni kell megbocsátani az ügynökkérdésben

A helyettes államtitkár a pódiumbeszélgetésen annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a bocsánatkérés és a megbocsátás problematikáját teológiailag kell átgondolni, a kérdésről nyíltan kell beszélni, az ügyeket pedig nyilvánosságra kell hozni. Ennek érdekében döntött az MEE zsinata 2005-ben arról, hogy tényfeltáró bizottságot hoz létre, de ennek nem az volt a célja, hogy "áldozat- és tetteslistát" hozzanak létre - hangsúlyozta.

Prőhle Gergely arról is beszélt, hogy a pártállami diktatúra időszakában az áldozatok egyéni sorsa között nagyon nagy különbségek voltak, az ügynökök működésének megítélése között pedig differenciálásra van szükség. Az egyház mindig csak áldozat volt ebben az összefüggésben, "a fő felelősség pedig a kommunista hatalmat, és annak kiszolgálóit terheli" - fogalmazott.

Voltak olyanok is, akiket kényszerítéssel szerveztek be az állambiztonsági hálózatba, és nem szabad elfelejteni, hogy az érintettek között olyanok is voltak, akik használtak egyházuknak - hívta fel a figyelmet. A politikus megemlítette: Magyarországon, "a legvidámabb barakkban" az áldozatok és a hálózati tagok között kevésbé lehetett különbséget tenni, mint az egykori keletnémet államban, az NDK-ban; ugyanakkor az utóbbi országban gyorsabb és következetesebb volt a rendszerváltás, mint Magyarországon, és ez komoly hatással volt a múltfeltárásukra is. A magyarországi történelmi egyházak között az evangélikus érte el eddig a legnagyobb eredményt a közelmúlt feltárásában, mindamellett, hogy a másik két felekezet is dolgozik a témában - tette hozzá.

Helmut König aacheni politológia professzor szólt arról, hogy a 20. században "új minőségű" politikai elnyomórendszerek jöttek létre, az általuk üldözötteknek és hozzátartozóiknak pedig külön emlékezési kultúrát kell kialakítaniuk, miáltal egyfajta önképet adnak a társadalomnak. A totalitárius rendszereket - annak ellenére, hogy a rossz élményekre az ember kevésbé szívesen emlékezik - nem lehet egyszerűen elfelejteni, a traumákat fel kell dolgozni, amihez segítséget nyújt az emlékezés - emelte ki.

Az egyetemi tanár kitért arra, hogy a pedagógusok tudnak "kis csodákat tenni" a társadalmi emlékezés elősegítésére. A három legfontosabb tragédiaként említette a holokauszt és a sztálinizmus szörnyűségeit, valamint a második világháború utáni kitelepítéseket.

Axel Noack nyugalmazott halle-mötzlichi püspök rámutatott: a rendszerváltással kivívott szabadság kötelezettségekkel és lehetőségekkel is jár. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte: a diktatúrák áldozatainak szemszögéből kell megvizsgálni a történelmi eseményeket, és ennek tükrében kell megállapítani a társadalmi felelősséget. Közlése szerint az 1945 utáni egypárti diktatúrában az egyház nem tudta magát függetleníteni a titkosszolgálatoktól az NDK-ban, amiről "beszélni kell".

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye