Rendhagyó budapesti séták a "nyócker" hátsó udvaraiban

A hajmeresztőnek tűnő ötlet bevált, a Beyond Budapest nevű társaság kalandos underground városnéző sétáira egyre több a hazai és külföldi jelentkező. A becsületes szakmáját tekintve szociálpolitikus Baglyas György a három éve alapított, az idén fellendülő társaság projektmenedzsere az MTI-Pressnek elmondta, hogy a magyarok mellett főként japán, angol, amerikai turisták adják egymásnak a képzeletbeli kilincset. A lepusztult József város rejtett kulturális kincseinek felfedezése sokuknak nagyobb élmény a fényképekről már eleve jól ismert Halászbástyánál vagy a Hősök tere körbejárásánál.

Összesen 20 féle program szerepel a kínálatban. Közöttük különös történetű épületek, a 19. századba visszavezető, a lovas hintóknak kiépített boltíves kapubeállós paloták, sajátos hangulatú, gangokkal övezett belső udvarok ecetfával, poroló gerendával, a régi bérházak lépcsőfordulói misztikus félhomályában málló falak, felsejlő színes ablaküvegek, míves kovácsoltvas korlátok, valaha élt híres emberek lakhelyei.

Mint például a Horánszky utca 13. alatt Petőfi Sándor feleségének, Szendrey Júliának egykori lakása, ahol az asszony az utolsó éveit morzsolta, miután eldobta az özvegyi fátylat. Különleges helynek számít többi között a Mikszáth Kálmán tér. Az ipartörténetre fogékony látogató szembesülhet vele: itt állt az 1840-ben alapított üzem, ahol elődeink éveken át Irinyi János világraszóló találmányát, a "zajongásmentes" biztonsági gyufát gyártották. Az időben és térben szabad kalandozások közepette a gyalogosan nézelődő, felfedező csoport elvetődhet a Szentkirály utcába is, ahol Kármán Tódor, a helikopter kiötlője cseperedett fel, és a nevéhez fűződik az amerikai haderő repülőgépeinek csatasorba állítása a második világháborúban - utalt rá a túravezető.

A kalandozások a József városba és a szomszédos kerületekben élő hétköznapi emberek mindennapjaiba is bepillantást engednek. A tapasztalat szerint - szemben az előítéletekkel - a szegénynegyedként, veszélyes zónaként elhíresült "nyóckerben" általában kedves, barátságos, nyitott emberek laknak, akik szívesen állnak szóba az érdeklődőkkel. Gyakran még a szerény otthonukba is meginvitálják a kis csoportokat, és barátságuk jeleként süteménnyel, csapvízzel kínálják a spontán látogatókat.

Ilyen utcai kóborlás véletlen eredménye annak a mongol asszonynak a megismerése, aki - egyetemi diplomával - ingnyakvarrásból él a Józsefvárosban, és mindig örömmel fogadja apró lakásában a be-be térő újabb kíváncsi csoportokat. Hasonlóan közkedvelt a Kisfaludy köz egyik háza, amelynek fala még őrzi az 1956-ban zajlott véres szabadságharc sortüzeinek nyomait. Az idős lakók némi unszolás után elmesélik saját élményeiket a sorsfordító időkből, amikor a pesti srácok a ház ablakaiból dobálták a Molotov-koktélokat a szovjet tankokra.

A kerület szegényeivel és életkörülményeikkel szembesülő nyugati turisták egyébként gyakran jegyzik meg, hogy náluk a nincstelenek gyakran szerényebb körülmények között tengődnek, mint a józsefvárosi mélyszegénységben élő családok. Persze a túrák alapvetően nem a szegénységről, hanem e városrész kulturális gazdagságának feltárásáról szólnak - hangsúlyozza a szakember.

Baglyas György felhívja a figyelmet arra, hogy Józsefváros etnikai összetétele is igen színes képet mutat. Nagy számban élnek itt arab, kínai, vietnámi, bolgár, ruszin, cigány közösségek, amelyek igyekeznek ápolni hagyományaikat. Külön érdekesség például a Ráday utca 9. szám 100 éves házának egyik emeletén berendezett magán zsinagóga, ahol a minap a házigazda, kedves női rabbi énekelt az egybegyűlteknek, betekintést engedve az ősi vallás szertartásába.

Egyébként kedvelt a zsidó budapesti sétákra hívogató program is. A Józsefvárosban sok cigány származású család él, közöttük számtalan tehetséges zenész. Akiknek nincs munkájuk, holott a budapesti éttermek választékában alig lelhető fel a külföldiek által gyakran hiányolt valódi magyaros konyha, a kockás abrosszal terített asztal és kisvendéglő igazi élő cigány muzsikával.

A szociálpolitikusból lett idegenforgalmi szakember arról is szól, hogy a külföldi vendégek friss szeme, kritikái nemcsak Budapest vonzerejéről, hanem javításra váró árnyoldalairól is tanúskodnak. Benyomása szerint a Közép-Európa idegenforgalmát meghatározó Bécs-Budapest-Prága hármasból a magyar főváros mindinkább kezdi visszanyerni a rendszerváltás évei után elveszített vonzerejét.

A Beyond Budapest rendhagyó városnézésére jelentkező külföldi, általában diplomás, értelmiségi vendégek úgy vélik, hogy Bécs joviális, gazdag, de kissé egyhangú és drága város, a divatos Prága pedig sokat veszített népszerűségéből az átverős taxisok, a meglehetősen egysíkú konyha és a szépen rendbe hozott, de rövid idő alatt bejárható belváros miatt. Budapest viszont a maga elegáns lepusztultságában, különleges hangulatával, lezser légkörével, a sokféle szórakozási és kulturális kínálatával egy igazán szerethető város, ahol azonnal otthon érzi magát a néhány napra ide ruccanó vendég - idézi Baglyas György a vendégek észrevételeit. - Az éttermek kínálata persze lehetne bővebb, a pincérek nem éppen kedvesek, a kiszolgálás színvonalát ugyancsak meg kellene emelni. Budapestben több van, mint amennyit az idegenforgalomnak jelenleg ad magából. Ennek a többletnek a kimunkálásán iparkodik a rendhagyó séták kiagyalója és élete párja, a szociális munkás Domján Manó.

A vállalkozás keletkezéséről Baglyas György felidézi, hogy az egyetem befejezése után a társadalmi folyamatok tanulmányozásának helyszínéül mindketten a József városban dolgoztak, környezettanulmányokat végeztek, interjúkat készítettek, kérdőívekkel járták a házakat, ennek során fedezték fel a sok érdekességet. Inspirálta őket Szent Györgyi Albert egyik mondása: ha egy felvetett ötletet sokan hevesen elleneznek, akkor érdemes a megvalósításba belekezdeni. Így indultak neki az idegenforgalmi szempontból Budapest fehér - vagy inkább sötét - foltjának elkönyvelt Vlll. kerületnek.

A jelenleg négy munkatárs alkotta társaság rendszeresen szervez magyaroknak ingyen városfelfedező sétákat. Tavaly már több mint ezren voltak kíváncsiak a lakhelyük közelében fellelhető különlegességekre, mint például a Százados úti művésztelepre, vagy a száz évnél idősebb lakóházak mustrájára. Ezekkel az akciókkal a lokálpatrióta életérzés, az összetartozás élménye, a jobb közérzet kialakítása a séták vezetőinek a célja.

A rendhagyó budapesti séták kínálata tovább bővül. Hamarosan a József városon is túl biciklis városnézések, az átjáró házak szemléje, a füvészkertek élővilágának felfedezése, a belvárosi templomok meglátogatása is a választékot színesíti majd - sorolja Baglyas György.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2018

• Több mint hétezer éves sajtkészítők nyomaira bukkantak Dalmáciában
• Széchenyi István apaszerepben
• Velünk evő középkor
• A történelem hét legrosszabb foglalkozása 
• II. András és IV. Béla
• A két Tisza
• Nellie Bly, az első száguldó riporter
• A zsibói Wesselényi-kastély
• Impresszumok forradalma