Térképe miatt válhatott világvárossá New York

A térkép tizenegy sugárutat és 155 keresztutcát jelöl – a nevével ellentétes cross-town street nem a városon keresztül, északi-déli irányban fut, hanem arra merőlegesen helyezkedik el. A mátrixszerű terv több millió köbméter földet és követ mozgatott meg, s szerény, de egyenlő méretű telkeket mért ki, amivel ugyan aláhúzta Alexis de Tocqueville francia politikai gondolkodó állítását, miszerint New York egy hatalmas monolit egység, de a metropolisz koordinátái képesek voltak megmondani az autósoknak és a gyalogosoknak, merre is állnak – fizikailag és szimbolikus értelemben egyaránt. „Ez a célja New York geometriájának” – írta Roland Barthes francia filozófus. „Minden egyén a világ központjának költői birtokosa” – tette hozzá.

A tervezetet 1811. március 22-én fogadták el. A bizottság úgy fogalmazott, hogy „New Yorkot az emberek lakóhelyeire rendezték be, az egyenes oldalú, derékszögű házak pedig a legolcsóbbak és lakhatásra legalkalmasabb épületek”. A térkép – amely a már létező utcák némelyikét is magába foglalta – meglehetősen rugalmasnak bizonyult, alkalmazkodott a járművekhez, s később a tervezőknek azt sem okozott gondot, hogy rátervezzék a Central Parkot, valamint a huszadik század gigantikus épületeit, például a Stuyvesant Townt és Lincoln Centert. „A terv nem korlátoz minket. Egy alapot ad, s egy utat jelöl ki, amely kormányozza a kerületet” – mondta Scott M. Stringer manhattani polgármester.

1811-ben a város lakosságának nagy része a Houston Street (akkor North Street) alatt élt. A várostervezők a kétezer lakóblokkból álló mátrixot erdőkre, farmokra és közföldekre, 12 kilométerrel északra, a 155. utcáig terjesztette ki, s ezzel a város területét megötszörözte; a város elöljárói úgy számoltak, hogy a település populációja fél évszázadon belül 60 ezerről 400 ezerre nőhet. A megbízottak – Morris kormányzó, Simeon De Witt és John Rutherfurd – előrelátók voltak, de rosszul számoltak: New York 1860-ban 800 ezer lelket számolt.

A térképhálózat a milétoszi Hippodamosz görög várostervező koncepcióját idézte fel, aki a New York-i városatyákhoz hasonlóan a mátrixot a „civilizált élet racionalitásának” nevezte. Ez a megoldás más amerikai városokat is inspirált, de sehol nem volt olyan meghatározó, mint az Egyesült Államok legnagyobb metropolisza esetében. A tűztől és a járványok terjedésétől való félelem arra sarkallta a tervezőket, hogy elkerüljék a kacskaringós, szűk utcákat; kevés park került kialakításra, mivel úgy érveltek, hogy Manhattant két folyó is határolja, de egy 240 hektáros, katonai parádékra alkalmas részt és a közpiaccal összekötött csatornát is megálmodtak. A bizottság úgy érvelt, hogy a forgalom nagy része a folyók között bonyolódik le, ezért sokkal több keresztutcát, mint sugárutat terveztek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye