Görög és római műalkotások színesben

Ivy Nguyen, a Stanford hallgatója a Cantor Arts Center kiállításán a kétezer éve elveszett színeket varázsolja vissza a márványokra. Habár az ókori Görögországot és a Római Birodalmat vakító fehérségben képzeljük el, a tárlaton két olyan görög-római szobor is látható, amely színesben pompázik. „Nagyon különböző – egyesek akár rikítónak is tarthatják” – vallja Ivy Nguyen.

Azt mindig is tudtuk, hogy a szobrokat festették: a Metropolitan Museum of Art gyűjteményében például van egy i.e.360-350-re datálható váza, amelyen egy férfi éppen Héraklész szobrát festi. Igaz, a legperdöntőbb bizonyítékok erre maguk a szobrok, amelyeken itt-ott, a gyűrődéseken és a résekben még fellelhetők a festékek nyomai.

Ezekből azonban csak részinformációkat nyerhetünk, s nem tudjuk meg, hogy a szobrok valójában hogyan nézhettek ki. Nguyen szerint az alkotásokon több réteg lehetett, de miután a külső rétegek az időjárásnak voltak kitéve, az alapszínek csak a bemélyedésekben maradtak meg. Ezek után kérdés, hogyan találhatjuk meg a szobrok „láthatatlan színeit”; Nguyennek erre is van válasza.

Az egyetemi hallgató Curtis Frank vegyészmérnökkel és annak feleségével, Sara Loesch Frankkal összeállva a művészetet és a tudományt ötvözve kívánt a rejtély nyomába eredni. Nguyen olyan technológiát fejlesztett ki, amellyel a szabad szemmel nem látható változásokat lehet észrevenni. Az ultraviola sugaraktól a nyomelemek (arany, ólom) fluoreszkálni kezdenek, amivel könnyedén meg lehet határozni, hogy vajon került-e festék a márványra.

Jóllehet a technika nem új, ezt továbbfejlesztette Nguyen, s az ún. röntgen fluoreszcens spektrométer (XRF) eljárást használta fel a kísérlethez. Az XRF ugyanis megtalálja azokat a pigmenteket, amelyek láthatatlanok az edzetlen szemek számára. A kiállításon az ősi ásványi anyagok (kréta, tűzvasérv, vörösvaskő, réz) mellett a kísérletről készült fotók is megtekinthetők, de a tárlat kétségkívül leglátványosabb eleme a két, Szamáriából, Heródes korából előkerült újrafestett női alak – színesben, életszerűen, ahogyan kétezer éve is kinéztek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról